A fertőtlenítés jelentősége napjainkban

2019.03.27

Az egészségügyi szolgáltatók- a szolgáltatást nyújtók gazdasági formájától függetlenül - infekciókontroll tevékenységüket a 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimum feltételeiről és felügyeletéről szóló rendelet határozza meg.

 Valamennyi egészségügyi szolgáltató az Országos Epidemilógiai Központ által rendszeresen frissített kiadványt, a "TÁJÉKOZTATÓ a fertőtlenítésről," A járványügyi gyakorlatban és a betegellátásban alkalmazható fertőtlenítő eljárások kézikönyve-t, az abban felsorolt módszereket és technológiákat alkalmazhatja a fertőtlenítési eljárások során. Az eljárásban alkalmazható szerek listáját, a mindenkor aktuális „TÁJÉKOZTATÓ a betegellátás és a járványügyi gyakorlat részére engedélyezett és forgalmazott fertőtlenítőszerekről” című hivatalos kiadvány tartalmazza.

 Az infekciókontroll, mai értelmezése szerint, hangsúlyozottan az egészségügyi ellátás teljes vertikumával összefüggő fertőzések és ártalmak megelőzésével foglalkozó gyakorlat, egymással összefüggő folyamatok összessége, melynek a legfontosabb célja az egészségügyi ellátással összefüggő elkerülhető fertőzések megelőzése, az extrinsic rizikótényezők csökkentése. A fertőzések elkerülése révén az intézményi ellátási standardoknak (elsősorban infekciókontroll standardoknak) való megfeleltetés a minőségi szolgáltatás hatékonyságát bizonyítja. E tevékenység a szolgáltatásban résztvevő összes szereplőt (beteg, egészségügyi dolgozó, hozzátartozó, szolgáltató partnerek, hallgatók, stb.) védik a lehetséges fertőzések kialakulásától az egészségügyi ellátás során. Prevenciós tevékenység, amely az ellátással összefüggő fertőző betegségekről, annak kialakulásáról adatgyűjtést, elemzést, értelmezést, visszacsatolást és intervenciót tesz lehetővé (surveillance).

Egyik leghatékonyabb eszköze a fertőtlenítés, amely a fertőzés terjedését megakadályozó eljárás, amikor a környezetbe (felületek, eszközök, tárgyak, kéz, bőr stb.) kikerült, fertőzések kialakulásában szerepet játszó kórokozók számának csökkentése (szanációja) vagy kiirtása történik különböző módszerekkel (fizikai, kémiai). A bekövetkezett fertőzés továbbterjedését megakadályozó intézkedések, tevékenységek összességét Izolációs tevékenységnek nevezzük.

A fertőtlenítés formái:

1) higiénés kézfertőtlenítés/sebészi bemosakodás

2) beavatkozás helyének fertőtlenítése

3) eszköz- és műszerfertőtlenítés

4) fertőtlenítő takarítás

5) környezet fertőtlenítése fertőző beteg kezelése után

Higiénés kézfertőtlenítés

Definíciók

Higiénés kézfertőtlenítés: eljárás, melynek során biocid hatóanyagot tartalmazó kézfertőtlenítő készítménnyel a kezeken (és az alkarokon) pusztítjuk el a bőr felületén lévő ún. átmeneti (tranzitórikus) mikroflórát. A higiénés kézfertőtlenítésnek két formája van: a fertőtlenítő kézmosás és az alkoholos kéz-bedörzsölés.

Fertőtlenítő kézmosás: eljárás antimikrobiális hatóanyagot és felületaktív anyagot (tenzidet) is tartalmazó kézfertőtlenítő készítménnyel víz hozzáadása mellett, elpusztítva a bőr felületén lévő átmeneti (tranzitórikus) mikroflórát, valamint feloldva és eltávolítva a kezeken (és az alkarokon) lévő szennyeződéseket (egyfázisú tisztító/fertőtlenítő hatású kézfertőtlenítés).

Alkoholos kéz-bedörzsölés: eljárás alkohol alapú kézfertőtlenítő készítmény alkalmazásával, mely a kezek bőrfelületén egyenletesen eloszlatva, majd a kéz bőrébe bedörzsölve, víz hozzáadása és letörlés nélkül csökkenti vagy gátolja a kéz bőrfelületén lévő átmeneti (tranzitórikus) mikroflórát (a higiénés kézfertőtlenítés egyik formája). Főként abban az estben alkalmazható, ha a kézen nincs szemmel látható szennyeződés.

Biocid: hatóanyag, illetve egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmény (fertőtlenítőszerek), melynek célja valamely kártékony szervezet kémiai, vagy biológiai eszközökkel történő elpusztítása.

Higiénés kézfertőtlenítés indikációi:

Minden beteg ellátása előtt és után

A betegellátás környezetével való érintkezés után

Váladékkal történő érintkezés során

Az ellátás műszereinek, eszközeinek használata után

Fertőzés vagy erős szennyeződés kockázata során

Sebes, bőrhiányos, gyulladásos bőrfolyamat, ekcémás bőr esetén közvetlen betegellátás nem végezhető! Az alkoholos kéz-bedörzsölés nem ajánlott!

A helyes kézfertőtlenítés lépései:

1. Fali adagolóból juttassunk 3-5 ml fertőtlenítőszert a száraz kézre, majd ezt a kezeken illetve az alkarokon egyenletesen oszlassuk el.

2. Kulcsoljuk össze a jobb és a bal kéz ujjainak belső felszínét.

3. Alaposan dörzsöljük át az ujjbegyeinket.

4. Dörzsöljük bal hüvelykujjunkat a jobb tenyérbe és ismételjük meg a műveletet fordítva is.

5. Ujjbegyeinkkel dörzsöljük át a jobb, illetve a bal tenyér felszínét.

6. A fertőtlenítőszert hagyjuk a kezekre és az alkarokra rászáradni.

Kézmosás szappannal/antibakteriális szappannal:

Adagolóból a száraz kezekre juttassunk előírt mennyiségű folyékony szappant, majd ezt egy kevés víz hozzáadásával habot képezve, egyenletesen oszlassuk szét a kéz teljes bőrfelületén. A kezeket a fenti műveleti sorrend szerint dörzsöljük egymáshoz, majd a kezeket alaposan öblítsük le. Kézszárítás Papírtörülköző, vagy adagolás rendszerű, rolnis, egyszer használatos törülköző. 11. Közös textil kéztörlő használata tilos!

A beavatkozás helyének fertőtlenítése:

A kültakaró megbontásával járó invazív beavatkozás, valamint a testnyíláson keresztül történő minden vizsgálat, terápia megkezdése előtt a bőrfelületet, illetve a testnyílások környékét hatásos módon fertőtleníteni kell. Kivétel a szájnyílás és szájüreg, melynek fertőtlenítésére csak indokolt esetben kerülhet sor!

Injekció, punkció, vérvétel helyének fertőtlenítése

Kivitelezése: a bőrfelületet a beavatkozás előtt bőrfertőtlenítőszerrel lefújjuk, megvárjuk a behatási időt (nem töröljük le) utána a beavatkozást elvégezzük. A bőrfelület fertőtlenítését csak erre a célra engedélyezett készítményekkel szabad végezni. A bőrfertőtlenítő szerek alkalmazásánál igen fontos követelmény, hogy az expozíciós idő alatt a bőrt a bőrfertőtlenítő szerrel folyamatosan szemmel láthatóan nedvesen kell tartani.

Műszer – eszközfertőtlenítés

Definíció Mindazon fizikai, kémiai, kombinált eljárások összessége, mellyel az eszközökre került kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőzőképességük megszüntetésére, inaktivitására irányul.

Célja Az eszközökön, műszereken, anyagokon visszamaradt szennyeződések (vér, váladék, zsír, gyógyszer, stb.) kémiai, mechanikai módszerek kombinált alkalmazásával történő eltávolítása, majd fertőtlenítéssel a kórokozók elpusztítása

A műszerek gyűjtési módszerei

-száraz gyűjtés- zárt dobozban, „szárazon” kerül a tisztítás, fertőtlenítés helyére a műszer/eszköz legkésőbb 6 órán belül.

-nedves gyűjtés- a beavatkozás után a használt műszerek, eszközök műszertisztító oldatot vagy csapvizet tartalmazó fedeles, jelölt edényzetbe kerülnek.

Az eszköz fertőtlenítés végrehajtása

1. Kézi módszerrel az enzimatikus áztatószer leöblítése folyó vízzel, áztatás műszer - eszközfertőtlenítő oldatban a szerhez mellékelt használati utasítás szerinti koncentráció és behatási idő alkalmazásával, (Az eszközöket szétnyitott állapotban helyezzük az oldatba!) mechanikus tisztítás a behatási idő letelte után a fertőtlenítő oldatban – műszermosogató kefe, sűrített levegős átfúvás alkalmazásával, öblítés folyó vízzel, (desztillált vagy ioncserélt vízzel fejezzük be az öblítést), o szárítás – szobahőmérsékleten spontán vagy törléssel, átvizsgálás, karbantartás, olajozás.

Az előírt személyi védőfelszerelés (kesztyű, szájkendő, védőszemüveg, kötény, sapka) használata kötelező!

2. Gépi módszerrel o a „nedves gyűjtés”-hez használt enzimatikus tisztítószer folyóvizes leöblítése az eszközök, műszerek nyitott állapotban történő elhelyezése a mosogatógép szitakosaraiba, tartozékaiba a megfelelő program kiválasztása:

 a) hő tűrő eszközök esetén

 b) hőre érzékeny eszközök esetén Speciális gépi tisztító, fertőtlenítőszerek választása a géphez mellékelt használati utasítás figyelembe vételével történik!

Fertőtlenítő takarítás

Definíció:

Fertőtlenítő takarítás: eljárás, amelynek alkalmazása során a betegellátásra szolgáló helyiségekben, (rendelők, betegszobák, műtők, ambulanciák, stb.) ezek padló- és falfelületein, berendezési, felszerelési tárgyain lévő kórokozó mikroorganizmusokat – a szennyeződések egyidejű eltávolítása mellet – fertőtlenítő hatású tisztítószerek oldataival, mechanikus hatással kombinálva elpusztítjuk, illetve inaktiváljuk. Egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményekben a takarítás csak fertőtlenítő takarítás kivitelezését jelentheti! Száraz tisztítási módszer, pl: seprés a betegellátó helyiségekben (rendelő, vizsgáló, labor, váró stb.) nem alkalmazható!

A szabad szemmel érzékelhető tisztaság az ún. mikrobiológiai tisztaságnak egyik alapfeltétele, de nem jelenti ez utóbbi tényét. A csupán tisztítószerekkel végzett takarítással mikrobiológiai tisztaság nem érhető el. A fertőtlenítő takarítás kizárólag OTH engedéllyel rendelkező fertőtlenítő szerek felhasználásával és – a jelenleg érvényes – „Tájékoztató a fertőtlenítésről. A betegellátásban és járványügyi gyakorlatban alkalmazható fertőtlenítő eljárások.” c. kiadványnak a fertőtlenítő takarításra vonatkozó előírásai alapján történhet. A fertőtlenítő takarítás egyik legfontosabb alapeszköze a takarító kocsi, melynek felszereléséhez tartoznak a tisztító hatású fertőtlenítőszer edényei, a szennyvíz gyűjtésére szolgáló edény, a felmosáshoz alkalmazott zsebes mop-ok, ill. a hozzátartozó nyél, a szennyes mop-ok gyűjtésére szolgáló műanyag zsák, valamint a berendezési, felszerelési tárgyak lemosására, letörlésére szolgáló textíliák.

A környezet fertőtlenítése fertőző beteg ellátása után:

A folyamatos fertőtlenítés a fertőtlenítésnek az a formája, amelyet a fertőző beteg szervezetéből folyamatosan vagy szakaszosan kikerülő kórokozók elpusztítása céljából a fertőzőképesség egész ideje alatt folyamatosan végezni kell. A folyamatos fertőtlenítés kiterjed a fertőtlenítendő környezetre, melyhez minden olyan helyiség, terület és tárgy tartozik, amely a fertőző betegtől oly mértékben fertőződhetett, hogy fertőző betegség terjesztésére alkalmas lehet. A fertőtlenítendő környezetbe a fertőző beteg és a vele együtt élő vagy vele érintkezett olyan személyek is beletartoznak, akik tőle fertőződhettek, vagy fertőződhetnek. A folyamatos fertőtlenítés személyi- és anyagfertőtlenítésre osztható. A személyi fertőtlenítés a fertőző betegre, a fertőző beteget kezelő/ellátó személyre, a fertőző beteget szállító személyre terjed ki. Az anyagfertőtlenítés kiterjed a fertőző beteg váladékaira, a rendelőkre, annak berendezési és felszerelési tárgyaira, a fertőző beteg által használt WC-re, mosdóra, a fertőző beteg és az ellátó személyzet ruházatára, valamint mindazon anyagokra, tárgyakra és eszközökre, amivel a fertőző beteg érintkezett vagy érintkezhetett. A folyamatos fertőtlenítést mindaddig kell folytatni, amíg a beteg fertőzőképessége tart. A zárófertőtlenítés a fertőtlenítésnek az a formája, amely a fertőző beteg gyógyulása, távozása, elszállítása, elhalálozása után a környezetében visszamaradt kórokozók elpusztítására szolgál.

 Zárófertőtlenítést kell végezni minden olyan esetben, amikor a kórokozók a fertőző beteg gyógyulása, távozása, elszállítása vagy elhalálozása után a környezetben hosszabb-rövidebb ideig még fertőzőképes állapotban maradhattak.

A zárófertőtlenítés személyi és anyagfertőtlenítésre tagozódik. A személyi fertőtlenítés kiterjed a fertőző beteg szállítását végző személyekre és a zárófertőtlenítést végző személyekre is.

Az anyagfertőtlenítés kiterjed a beteg váladékaira, a rendelőkre, annak berendezési és felszerelési tárgyaira, a fertőző beteg által használt WC-re, mosdóra, a fertőző beteg és az ellátó személyzet ruházatára, valamint mindazon anyagokra, tárgyakra és eszközökre, amivel a fertőző beteg érintkezett vagy érintkezhetett. A zárófertőtlenítés végrehajtása képzett személyzet feladata! Az eljárások, a módszerek megválasztása és végrehajtásuk módja tekintetében a megbízott higiénikus orvosnak az OEK Tájékoztató (2012) figyelembevételével adott szakmai útmutatása az irányadó. Az alapellátásban folyó (folyamatos, záró- és megelőző) fertőtlenítés módját szakszerűség és hatásosság szempontjából az illetékes Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve időszakosan ellenőrzi. Az ellenőrzés – a műveletek megszemlélésén túl egyes esetekben mintavétellel és a levett minták laboratóriumi vizsgálatával is kiegészül.

Ajánlott fertőtlenítőszerek

A folyamatos és a zárófertőtlenítés esetében is a beteg fertőzését előidéző igazolt kórokozó szerint kell a fertőtlenítőszert kiválasztani. a. baktériumok esetében (TBC-re is bevizsgált) baktericid, b. vírusok esetében (HBV; HCV; HIV-re is bevizsgált) virucid, c. gombák esetében, fungicid, d. spórák esetében, sporocid, e. paraziták esetében, paraziticid tulajdonságú fertőtlenítőszert kell használni. Kivételt képeznek a multi rezisztens (MRK) kórokozók (pl. MRSA; MACI; VRE; ESBL termelő Gram negatívok stb.), melyeknél a lehető legszélesebb spektrumú szerek használata kötelező (pl. PERFORM). E tevékenységet végző dolgozó védőfelszerelést köteles használni: gumikesztyű, orrszájmaszk, védőszemüveg, vízálló kötény, hajat védő sapka.

Dokumentáció:

A fentebb már említett takarítás igazoló lap megjegyzés rovatába a fertőtlenítés napján regisztráljuk a zárófertőtlenítés tényét, a kivitelező személyét.

Az izoláció szabályai

Definíció: Az izolálás mindazon eljárások, szabályok összessége, melyeknek eredményeképpen megakadályozható a fertőzések szóródása. Ennek vannak standard – mindenkor alkalmazható, általános – szabályai; és speciális, a nozocomiális fertőzések terjedési mechanizmusaihoz (kontakt-, cseppfertőzés, levegőn keresztül történő terjedés) adaptált formái.

Cél: a nozocomiális fertőzések megelőzése, tovaterjedésének megakadályozása. A rendelkezésre álló védőeszközök (védőköpeny, védőruha, kesztyű, szájkendő, kézfertőtlenítő szerek- és adagolók, stb.) szakszerű használatával a cél elérhető.

A nozocomiális fertőzések terjedési formái

- Kontaktterjedés direkt kontaktus – a kórokozók közvetlenül, érintéssel kerülnek át a beteg vagy egészségügyi személyzet bőréről egy másik kezelt beteg vagy dolgozó bőrére. A terjedésben a kéz játszik legnagyobb szerepet. Indirekt kontaktus – a kórokozók átvitelében a szennyeződött élettelen környezet (eszközök, tárgyak) érintése, használata játszik szerepet.

- Cseppfertőzés A kontaktterjedés egy speciális esete: köhögés, tüsszentés, beszélgetés vagy egyes invazív beavatkozások során fertőzést keltő mikroorganizmusok kerülhetnek a cseppecskékkel – 5 µm-nél nagyobb részecskék – a másik emberre. A terjedési távolság kb. 1 méter. Légúti terjedés o Ha a fertőzést terjesztő mikroorganizmusok a levegőnek 5 µm-nél kisebb részecskéire kerülnek rá. Ezek hosszú ideig a levegőben lebegnek, és nagy távolságokra jutnak el. Keletkezhetnek pl. köhögés, tüsszentés, hányás során.

Az izoláció típusai:

1.Standard izoláció – olyan általános szabályok, melyet az egészségügyi dolgozónak be kell tartania: a saját egészsége védelmében, a nozocomiális fertőzések megelőzése és szóródásuk minimalizálása érdekében.

Általános szabályok:

 1. Kézfertőtlenítés – el kell végezni a beteggel való kontaktus előtt, után; vérrel, testváladékokkal szennyezett eszközökkel, műszerekkel, felületekkel történő érintkezést követően.

 2. Védőkesztyű használata – Védőkesztyűt kell viselni a beteg ellátása során, amikor a vérrel, testváladékkal történő szennyeződés lehetősége fennáll. A kesztyűt két beteg között váltani szükséges.

3. Maszk, szemüveg, arcvédő használata – a szem, száj, orr- nyálkahártyák védelme érdekében szükséges, amikor a beteg vérével, váladékaival való kontamináció veszélye várható.

4. Köpeny, kötény (védőruha) viselete – a bőr és a ruházat védelme miatt szükséges.

5. Eszköz használat – A betegellátás során alkalmazott eszközök előírásszerű használata. A vérrel, testváladékkal szennyezett eszközöket potenciálisan fertőzöttnek kell tekinteni. A fertőtlenítésükre, sterilizálásukra vonatkozó szabályokat be kell tartani.

6. Textíliakezelés – A vérrel, testváladékkal szennyezett textília nagy fertőzési kockázatot jelent, ezért a gyűjtésükre, tárolásukra, szállításukra, mosásukra szolgáló előírásokat gondosan be kell tartani.

7. Veszélyes hulladékkezelés – Külön munkavédelmi szabályozás szerint történik a veszélyes hulladék szelektív – kommunális és veszélyes – gyűjtése, tárolása, szállítása. A hulladék elszállítása a keletkezés helyéről a gyűjtő helyre csak zárt gyűjtő edényben (dobozban, zsákban) történhet.

2.. Kontakt izoláció – Meghatározott betegcsoportnál kell alkalmazni, akik bizonyítottan vagy vélhetően járványügyi szempontból olyan mikroorganizmusokkal fertőződtek vagy kolonizálódtak, melyek direkt vagy indirekt úton terjednek. Például: - bőrfertőzések (impetigo; scabies; herpes, stb.) – conjuctivitisek

3.Cseppfertőzés izoláció – Az általános izolációs szabályokat kiegészítve azon betegeknél kell alkalmazni, akik bizonyítottan vagy vélhetően olyan mikroorganizmusokkal fertőződtek, melyek 5 µm-nél nagyobb cseppek formájában terjednek. Például: B típusú Haemophilus influenzae okozta meningitis, pneumónia; Neisseria meningitidis okozta meningitis, diphteria; Streptococcus fertőzések, influenza, stb.

4.. Légúti izoláció - Az általános izolációs szabályokat kiegészítve azoknál a betegeknél kell alkalmazni, akiknek ismert vagy feltételezett olyan légúti fertőzése van, melynek során a légtérbe 5 µm-nél kisebb részecskék ürülnek. Például: varicella, kanyaró, tuberkulózis, stb.

Steril anyagellátás

A steril anyagellátás technológiai folyamata:

Tisztítás, fertőtlenítés: Részben a központi (bér) sterilizálókban, valamint maguknál a felhasználóknál az alapellátóknál történik.

 Műszer-mosogatás: A központi (bér) sterilizálókban gépi mosogatás, az alapellátásban többnyire kézi mosogatás történik.

Előkészítés: A csomagolás a felhasználási gyakoriság szempontjait és a higiénés szempontokat is figyelembe véve, a leggazdaságosabban, a felhasználó igényeit is kielégítve a legbiztonságosabban történik.

Sterilizálás: A sterilizálási eljárás az anyagok sterilizálhatósága szerint kiválasztva, a megfelelően előírt paraméterek alkalmazásával, állandó ellenőrzéssel történik. A sterilizálást igazoló dokumentáció (önellenőrző program listája, tachográf ábra, indikátor csíkok, sterilizálási napló) legalább 5 évig megőrzendő!

Tárolás: a felhasználókhoz történő kiadásig a steril anyagot megfelelően kialakított raktárban fajtánként, elkülönítetten tárolják. Saját sterilizáló működtetése során az eszköz, műszer szinte azonnal felhasználásra kerül.

 Szállítás: fóliás védőcsomagolásban történik

Utótárolás rendszerét az arra kijelölt személy, háziorvosi ellátásban a képzett körzeti ápoló rendszeresen ellenőrzi. A lejárati idő ellenőrzése és a lejárati időn belüli felhasználás a körzeti ápoló felelőssége.

Anyag előkészítése sterilizáláshoz

1.) A használt eszközök, műszerek gyűjtése történhet szárazon vagy nedvesen, a megfelelő zárt rendszerű gyűjtőedényben.

 2.) Tisztítás, fertőtlenítés: az előírt védőeszközök használatával. A fertőtlenítő oldat elkészítése: a gyártói előírások szerint.

 Áztatás: a felhasznált műszerek nyitott, szétszedett állapotban kerülnek a zárt gyűjtő edényekbe. A műszer áztatása enzimatikus előtisztító oldatban történik. A behatási idő a szennyeződés mértékétől függően 10 – 15 perc. Az enzimatikus oldat elkészítése, majd öblítés (folyó lágy vízben), végül kézi vagy gépi mosogatás – az előzőleg elkészített eszközök gépi mosogatása a választott program szerint történik. A műszerek fémhálós kosarakban nyitott állapotban kerülnek a mosogatógépbe.

A gépi mosogatás leggyakoribb formái:

 Műszermosogatás + szárítás, (thermodezinfekció 900C- on 5 perc, egyéb hőérzékeny alkatrészt tartalmazó műszer- eszközök mosása + szárítás, (600C – on 5 perc kemo-dezinfekció) A mosogatáshoz tisztítószert, neutralizálószert és egyfázisú tisztító és fertőtlenítőt is alkalmazzunk.

 Csomagolás: egyedi és szettesített formában történhet. A műszertálca összeállítása előtt történik meg az elmosott műszerek számolása a megadott leírások alapján. A műszertálcák összeállítását kiképzett szakdolgozó végzi, melyeket műszerdobozba csomagol. A műszercsomagokba több paraméteres indikátor van elhelyezve, melyen fel van tüntetve: o csomagoló személy neve, szignója, felhasználó neve, csomagolás dátuma, sterilitás lejárati ideje, igény szerint, a csomag tartalma. A csomagolás alkalmával az eszközök tisztaságát, épségét meg kell vizsgálni, - nyitott állapotban - valamint az összetett eszközöket darabjaira szedve kell csomagolni. A szettek esetében figyelni kell, hogy miden darabja meg legyen, hiányosság esetén fel kell tüntetni, mi hiányzik belőle. Az éles, hegyes tárgyak végét, élét el kell látni élvédővel, hogy a csomagolás a sterilizáló eljárás, szállítás, illetve tárolás alatt ne sérüljön. A becsomagolt anyagot, eszközt sterilizálhatóságuk szerint kell csoportosítani (alacsony hőfokon - magas hőfokon sterilizálhatók). Az előírt indikátorok alkalmazása kötelező. Indikátor csík vagy integrátor elhelyezése a csomag belsejében, a külső felületre indikátor szalag kerül. Kötszer csomagolása esetén a nem steril gyári kötszerek átvétele a felhasználóktól, a kötszer szettek összeállítása a felhasználókkal való egyeztetés szerint történik. Csomagolásuk papír - fólia alapú csomagolóanyagba lehetséges.

Sterilizálás: sterilizálni csak megfelelő módon előkészített, csomagolt műszereket, eszközöket lehet!

 Gőzsterilizálás: (műszer, textil, hőre nem érzékeny anyagok) Ezzel az eljárással kell mindazon anyagokat, eszközöket sterilizálni, amelyek a 121ºC fok, (1.2 atmoszféranyomás és 20 perc sterilizálási idő) illetve 134ºC fok (1.2 atmoszféranyomás 10 perc sterilizálási idő) behatási idő esetén szerkezetükben, formájukban változás nem jön létre. Ezen anyagok, fémek, gumik, üvegek, textíliák, szilikonok, és egyes hő tűrő műanyagok. A gépbe behelyezett minden csomagra, dobozra indikátor csíkot kell ragasztani, melyre rá kell írni a lejárati időt, sterilizáló személy nevét vagy kódját, melyik asepta gép hányas menetszámával történik a sterilizálás. Formaldehides gáz-sterilizálás: Ezen eljárással kell mindazon anyagokat, eszközöket sterilizálni, melyek hőérzékenyek. A formaldehiddel történő gázsterilizálás alapelve, hogy az előzőleg légtelenített, megfelelő hőfokra felfűtött zárt térben meghatározott ideig fennálló formalinoldatvízgőz oldat, a sterilizálandó anyag minden pontjára eljusson, érintkezésbe kerüljön. A formaldehides gáz sterilizátorok munkaterében 60-80 ºC - on sterilizálnak, mely hőmérséklet nem jelent károsodást az adott hőérzékeny anyagok számára.

 Plazmasterilizálás: a plazma sterilizátor alacsony hőmérsékleten, elektromos erőtér hatására hidrogénperoxid plazma állapotát alkalmazza a csíramentesítésre. Ezen eljárással kell mindazon anyagokat, eszközöket sterilizálni, melyek hőérzékenyek (pl:endoscopok, trokárok, shaverek stb.). A berendezés hidrogénperoxid oldatot tartalmazó kazetta felhasználásával sterilizálja a munkatérbe helyezett anyagokat (egy kazetta 5 sterilizálási ciklusra elegendő hidrogénperoxid oldatot tartalmaz). A sterilizálásra szánt eszközöket az erre a célra kifejlesztett speciális csomagolóanyagban kell elhelyezni (Tyvec-fólia illetve speciális lepedő). A sterilizálást követően az anyagok azonnal felhasználhatóak, szellőztetésre nincs szükség. A sterilizáló berendezések ellenőrzése

Indikátorok:

 a) Műszaki: a sterilizáló berendezések indítása előtt a folyamatokért felelős dolgozó (gépkezelő) köteles ellenőrizni a gép műszaki állapotát minden nap.

 b) Kémiai: az ellenőrzés kémiai indikátorokkal történik.

 Indikátorok elhelyezése: o Asepta doboz, műszerkonténer o indikátor csík v. integrátor a doboz belsejében, indikátor szalag a doboz külső felületére,

 Tálcák esetében: (papír, vagy textilcsomagolásban) o indikátor csík v. integrátor a doboz belsejében, indikátor szalag a doboz külső felületére. Egyedi csomagolás esetén: indikátor csík a csomag belsejébe + a csomagoló anyagon lévő indikátor a kontroll (műtéti felhasználás esetén) csak a csomagoló anyagon lévő indikátor a kontroll (műtőn kívüli felhasználás esetén).

 c) Biológiai: a sterilizáló berendezések biológiai tesztelését az NEAK által előállított baktérium teszt preparátumokkal, a preparátumok feldolgozását az Népegészségügyi Hivatal bakteriológiai laboratóriuma végzi. A gép esetleges meghibásodása, majd az ezt követő javítás után – annak ismételt üzembe helyezése, csak előzetes biológiai tesztelés után történhet. Munkavédelmi szabályok a sterilizálás során A munkavállaló munkahelyén csak olyan tevékenységet folytathat, melyhez a szükséges szakmai és munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik.

 A sterilizáló berendezések mellé minden esetben ki kell helyezni a működtetésére vonatkozó kezelési utasításokat.

 Az egészségügyi személyzet veszélyeztetett munkakörben dolgoznak, ezért biztosítani kell részükre a Hepatitis B. elleni védőoltást, ill. az évente kötelező időszakos orvosi munka alkalmassági vizsgálatot.

 A munkáltató köteles a dolgozó részére a munkavégzéshez szükséges valamennyi védőeszközt biztosítani. Védőeszközök:- gumikesztyű, sapka, orr-szájmaszk, védőköpeny, védőszemüveg, védőkötény, hőálló kesztyű.

A dolgozó köteles a munkavégzés során az előírt védő felszereléseket alkalmazni és az egyes munkafolyamatok között higiénés kézfertőtlenítést végezni!

HIVATKOZÁSOK LISTÁJA

1. 20/2009. (VI. 18.) Eüm rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimum feltételeiről és felügyeletéről.

2. 18/1998. (VI. 3.) Nm rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

3. 1/2014. (I.16.) EMMI rendelet a fertőző betegségek jelelentésének rendjéről

4. 4/2009. (III. 17.) Eüm rendelet az orvostechnikai eszközökről

5. 1993. Évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

6. 65/1999 (XII.22) Eüm a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

7. 12/2017. (VI.12.) EMMI rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről

 8. Magyar egészségügyi ellátási standardok kézikönyv (MEES 1.0) 2007.

 9.Epinfo (2012. 08.10) - az OEK 3. Módszertani levele – a tetvesség elleni védekezésről


« Ugrás az összes hírhez