Munkavédelmi hírlevél 5

2019.08.13

Örömmel jelentjük, hogy elkészült a Munkabiztonság és munkaegészségügy az egészségügyi ágazatban című kézikönyv az egészségügyi ágazatban munkát vállalók és munkáltatók részére valamint a Munkabiztonság és munkaegészségügy a szociális ágazatban című kézikönyv a szociális ágazatban munkát vállalók és munkáltatók részére.

Mindkét kézikönyv, - mely a Független Egészségügyi Szakszervezet kezdeményezésére és közreműködésével, valamint a szakterületen dolgozó elismert szakemberek bevonásával készült - hiánypótló kíván lenni a munka világában szereplőknek: munkáltatóknak, munkavállalóknak és munkabiztonság és foglakozás-egészségügy érdekében tevékenykedőknek.

A kézikönyvek elkészítésében résztvevő szakemberek:
Dr Felszeghi Sára PhD egyetemi docens
Dr Tibold Antal Phd munkaegészségügyi főorvos
Dr Székely Aranka foglalkozásegészségügyi szakorvos
Dr Hertelendi Annamária szolgálatvezető főorvos Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
A szociális ágazatban dolgozóknak szóló kéziköny elkészítésében Dr. Koch Mária is közreműködött.

A kézikönyveket a Független Egészségügyi Szakszervezet az Európai Unió támogatásával a GINOP-5-3-4- 16-számú pályázati programjának keretében készítette el.
A kézikönyvek célja egy könnyen áttekinthető segédanyag biztosítása, melyben a mindennapi gyakorlathoz igazították szerzők a nélkülözhetetlen ismereteket. Szerteágazó, a jogi, munkabiztonsági, foglalkozás-egészségügyi ismeretek tárházát felsorakoztató kézikönyvet szándékoznak az olvasó kezébe adni. A kézikönyv hiánypótló kíván lenni a munka világában szereplőknek: munkáltatóknak, munkavállalóknak és munkavédelemben (foglalkozás-egészségügy és munkabiztonság) tevékenykedőknek.

A kézikönyvek teljes szövegét a Független Egészségügyi Szakszervezet honlapján (fesz.u) tekinthetik meg.

Az alábbiakban néhány fontos részletet közlünk a könyvből.

Az egészségügyben és a szociális ágazatban dolgozókra leselkedő veszélyeket a következő kategóriákba sorolhatjuk: fizikai kóroki tényezők által okozott kockázatok, kémiai kóroki tényezők, biológiai kóroki tényezők, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések, ergonómiai kockázatok, pszichoszociális kockázatok.

Fizikai kóroki tényezők által okozott kockázatok

Ilyenek például az ionizáló sugárzás (pl. röntgen), nem-ionizáló sugárzás (elektromágneses sugárzás, UV, lézer), valamint különböző égések, fagyások.

Kémiai kóroki tényezők által okozott kockázatok

A foglalkozási eredetű rákkeltőket a WHO rákkutató ügynöksége, az IARC három kategóriába sorolja. Az 1. kategóriába a bizonyítottan human rákkeltők, a 2A kategóriába az emberben valószínűleg rákkeltők, a 2B kategóriába a feltételezetten rákkeltő anyagok tartoznak. Az IARC munkavédelmi szempontból a 2A és 2B kategóriás kóroki tényezőket is humán rákkeltőként javasolja kezelni. A hatályos magyar jogszabályban közzétett munkahelyi határérték táblázatban 51 rákkeltő hatású anyag szerepel.

Biológiai kóroki tényezők

A biológiai kóroki tényezők definíciója a következő: mikroorganizmusok- beleértve a genetikailag módosított mikroorganizmusokat- a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak. Ezeket a kórokozókat négy fő csoportba soroljuk attól függően, hogy mekkora valószínűséggel okoznak megbetegedést, ezáltal mekkora veszélyt jelentenek a munkavállalókra, mennyire valószínű az elterjedésük valamint mennyire megelőzhetők és gyógyíthatók.

A leggyakrabban előforduló kórokozók: hepatits A, B, C, HIV, Cseppfertőzéssel terjedő kórokozók, betegségek: kanyaró (morbilli, parotitisepidemica (mumpsz), rózsahimlő (rubeola), varicella (bárányhimő) diftéria (torokgyík), influenza, legionellozis, Tbc-Mycobacteriumtuberculosis komplex és a tüdő tuberkulózisos megbetegedése. Léteznek enterális fertőzések: hastífusz, calicivírus fertőzések, nozokomiális fertőzések, valamint paraziták, egyéb élősködők által okozott betegségek úgymint rühesség, tetvesség (ruha-, fej- és lapostetű.

Éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések

Tűszúrásos balesetek, műtétek vagy különböző invazív beavatkozások kapcsán elszenvedett, orvosi munkaeszközök által okozott sérülések tartoznak ebbe a kategóriába. Az egészségügyi ellátás során bárhol jelenthet kockázatot, ahol diagnosztikai vagy terápiás célból injekciós tűket, éles munkaeszközöket használnak. A mechanikai sérüléseken túl a fertőző betegségek átvitelében jelent kockázatot a vérrel vagy szövetnedvekkel szennyezett munkaeszközök által okozott sérülés.

Ergonómiai kockázatok

Elsősorban az egyenlőtlen megoszlású terhek emelésével vagy ismétlődő, fokozott megterhelésből adódó túlzott igénybevétellel összefüggő vállövi, hát-és deréksérülések tartoznak ide. Kórházakban, egészségügyi intézményekben gyakori az elcsúszás és elesés a síkos padozatokon.

Pszichoszociális kockázatok

A pszichoszociális kóroki tényezők szerepe az EU valamennyi államában növekszik, az elmúlt 10 év folyamán négyszeresére nőtt. A tagországok munkavállalóinak kb. 30%-a érzi úgy, hogy egészségét veszélyezteti a munkavégzéssel kapcsolatos stressz. Új kockázati tényezők a következőek: bizonytalan munkaszerződések és instabil munkaerőpiac, a munkahelyek bizonytalansága, a munkaidő megnyúlása, munka intenzitásának fokozódása, szervezéssel kapcsolatos anomáliák, nem megfelelő munka-szabadidő arány, nem megfelelő anyagi, erkölcsi elismerés. Az egészségügy csökkenő presztízse, a vele szemben támasztott túlzott elvárások és a gyakran indokolatlan bírósági feljelentések, pereskedések, melyek állandó defenzív magatartásra kényszerítik az érintetteket, szintén stresszforrások. Egyre gyakrabban érik mind fizikai mind verbális atrocitások a dolgozókat a betegek illetve hozzátartozóik részéről. Fokozott az emocionális igénybevétel bizonyos szakterületeken.

 

A kézikönyv részletesen foglalkozik a baleseti és foglalkozás-egészségügyi kockázatok értékelése, a kockázatbecslés módszereivel. Olvashatnak benne a kockázatbecslés és értékelés általános elveiről, a kockázatértékelés személyi feltételeiről, módszereiről, kockázatkezelő beavatkozásokról.

Részletes leírást találhatnak a balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése témakörben, megismerthetik, hogy milyen védőeszközökre van szükség a különböző munkakörökben. A szerzők külön fejezetet szenteltek a balesetek és kockázatok megelőzése érdekében elvégzendő munkaadói és munkavállalói feladatoknak. Szintén külön fejezet foglalkozik a foglalkozási balesetek és megbetegedések esetén követendő eljárásokkal.

Bízunk benne, hogy rövid összefoglalónkkal sikerült felkelteni érdeklődésüket és teljes kézikönyvet el fogják olvasni. Emlékeztetőül: a Munkabiztonság és munkaegészségügy az egészségügyi ágazatban, valamint a Munkabiztonság és munkaegészségügy a szociális ágazatban című kézikönyvek teljes szövege megtalálható a Független Egészségügyi szakszervezet honlapján: (fesz.eu) Meggyőződésünk, hogy e két könyv nagymértékben hozzájárulhat a biztonságos munkakörülményekhez és munkavégzéshez.

Amit az MRSA-ról tudni kell

A továbbiakban az MRSA-t mutatjuk be, mely az egyik legveszélyesebb kórokozó és az egészségügyben dolgozók számára jelenléte kiemelt kockázatot jelent, mert ez az egyik legveszélyesebb kórházi fertőzésforrás.
A Staphylococcus aureus egy baktérium, mely sok embernek az orrában, torkában vagy a bőrén megtalálható. Ez a baktérium általában ártalmatlan, de egyes esetekben különböző súlyosságú fertőzéseket okozhat. Emellett a baktérium egyes típusai egy vagy több antibiotikummal szemben ellenállóvá válhatnak. A leggyakrabban előforduló, a methicillin nevű antibiotikummal szemben ellenálló fajtáját Methicillin Rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA)-nak hívják.

Fertőzés forrása és terjedési mód:

Mind a kórházi környezetben, mind azon kívül az MRSA fertőzések forrása elsősorban a kolonizált (tünetmentes hordozó) beteg, ritkábban a fertőzött beteg és a kolonizált vagy fertőzött egészségügyi dolgozó, aki orrában, torkában, bőrén, egyéb testtáján illetve váladékában hordozza a kórokozót. Az egészségügyi dolgozók ritkán hordozzák tartósan az MRSA-t, és a kórokozó betegre történő átviteléhez általában egyéb tényezők megléte is szükséges (pl. a dolgozónál fennálló krónikus arcüreggyulladás, felső légúti fertőzés, dermatitisz).

Az MRSA elsődlegesen direkt kontaktussal terjed. Egészségügyi intézményekben a kézzel történő átvitel szerepe a legnagyobb, mivel az ápoló- és orvosi személyzet keze könnyen szennyeződik az MRSA-val kolonizált vagy fertőzött beteg ellátása során vagy a beteg közvetlen környezetében lévő felületek, tárgyak érintésével.

Az MRSA indirekt módon is terjedhet: szennyezett használati tárgyak (beleértve a ruházatot, köpenyt, ágyneműt, számítógépet, telefont, stb.), illetve szennyezett vagy használat után nem megfelelően fertőtlenített orvosi eszközök pl. fonendoszkóp közvetítésével is a betegre kerülhet. A felületeken és a porban az MRSA heteken, akár hónapokon keresztül képes a túlélésre.

Az MRSA köhögéskor és tüsszentéskor a levegőbe kerülő nyálcseppek révén csak ritkán terjed.

Endotracheális leszívás során viszont lehetséges a beavatkozást végző egészségügyi dolgozó MRSA cseppfertőződése, ez utóbbi kockázata zárt rendszerek és szájmaszk használatával jelentősen csökkenthető.
Az MRSA kórházon kívüli átvitelére vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre. A betegszállító autók kontaminációja szerepet játszhat, így a releváns felületek tisztítására és fertőtlenítésére nagy figyelmet kell fordítani. A közösségben történő MRSA átvitel valószínűsége a testkontaktus időtartamával és gyakoriságával együtt növekszik, így zárt közösségekben az átvitel kockázata nagyobb. Az MRSA-val kolonizált vagy fertőzött egyén családtagjainak kolonizációja előfordulhat, azonban egészséges emberekre ez rendszerint nem jelent veszélyt.

A betegség leggyakoribb megjelenési formái: sebfertőzés, bőr, lágyrész infekciók, véráramfertőzések, pneumónia.

Az MRSA folyamatos monitorozása:

MRSA fertőzésre hajlamosító állapotok és ellátási (kritikus) területek:

Szűrővizsgálatok:

Más kórházból érkező betegek, akiknél felvételkor az alábbi kockázati tényezők közül legalább 4 fennáll:

  1. korábbi (egy hónap, a műtéti profilaxis nem tartozik ide) antibiotikum alkalmazás
  2. 65 év feletti életkor
  3. súlyos alapbetegség
  4. immunszuppresszió
  5. sebészeti beavatkozás
  6. gépi lélegeztetés
  7. invazív eszközök (pvc, cvc, tubus, húgyúti katéter) jelenléte
  8. felvételkor MRSA szűrés: orr (mindkét orrszárny), torok tamponos törlet végzendő el.

Surveillance és annak tartalma kiterjed:

  1. a klinikai célból vett mikrobiológiai minták vizsgálati eredményeire
  2. a szűrési célból vett mikrobiológiai minták vizsgálati eredményeire
  3. az egészségügyi ellátással összefüggő MRSA fertőzés-eseteknek az NNSR MRK alrendszerbe (technikailag az Országos Szakmai Információs Rendszerbe, OSZIR) történő folyamatos jelentését az NNSR módszertan szerint (jogszabályi kötelezettség)

Izoláció/elkülönítés

Az izoláció megszüntetése

Zárlat

Többágyas kórteremben sporadikusan előforduló MRSA fertőzés észlelése esetén a szűrővizsgálatokat a kórtermi kontaktokra, a fertőzött ápoltat ellátó személyzet szűk körére kell kiterjeszteni. A kórterembe új beteg nem kerülhet, ezért felvételi zárlatot kell bevezetni. A kórtermi felvételi zárlat feloldására akkor kerülhet sor, ha a beteg távozott, vagy a terápiát követő felszabadító vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak.

Kézfertőtlenítés

A beteggel való bármely tevékenység megkezdése előtt és annak befejezését követően, az izoláló kórterem elhagyása előtt kézfertőtlenítést kell végezni. A kézfertőtlenítés a látogatók számára is kötelező. A kézfertőtlenítést a szabályoknak megfelelően kell végrehajtani.

Védőeszközök

Az MRSA-val fertőzött/kolonizált személy ápolásához az alábbi védőeszközök használata kötelező:

Környezet fertőtlenítése

MRSA-fertőzött – kolonizát ápolt szállítása

Egészségügyi dolgozók MRSA kolonizációja, szűrése és dekolonizációja

A betegA beteg áthelyezésáthelyezésee, szállítása

Tájékoztatás és dokumentáció követelményei:

 

Reméljük, ez alkalommal is értékes információkkal tudtunk hozzájárulni munkájukhoz! További sikereket kívánunk!

Tisztelettel:
Dr. Soós Adrianna
elnök
Független Egészségügyi Szakszervezet


« Ugrás az összes hírhez