2025.05.22
Dr. Soós Adrianna bírálta, hogy az egészségügyi intézményekbe arcfelismerő kamerákat telepítenek. Az ilyen rendszerek azt az üzenetet sugallják, hogy az egészségügyi dolgozók nem végzik rendesen a munkájukat, nem lehet bennük megbízni, ezért szükséges őket folyamatosan megfigyelni. Ez méltatlan és igazságtalan, a dolgozók körében elégedetlenséget vált ki.
Dr. Soós Adrianna kiemelte, hogy az egészségügyi dolgozók munkaideje a valóságban hosszabb, mint amit a jelenléti ívek mutatnak, de ezt a többletmunkát nem ismerik el és nem fizetik ki. A jogszabály szerint járó juttatások kifizetése is problémás sok esetben. A szakszervezet fellép a kifizetések érdekében a kórházak vezetésénél. Ha valaki 48 órán túl vállal munkát, akkor elvárható, hogy azt jobban fizessék meg, mint a reggel 8 és délután 4 közötti normál munkaidőt. A szakszervezet követeli, hogy az előkészítési idő és a 48 órán túli munkavégzés elismerésre é smegfelelő kifizetésre kerüljön.
Magyarországon súlyos ápolóhiány van: míg nemzetközi viszonylatban a foglalkoztatottak 10-11%-a dolgozik az egészségügyben, nálunk ez az arány csak 4-5%. A kevés dolgozó ráadásul elavult eszközökkel, nehéz körülmények között végzi munkáját, ami tovább növeli a terheket. A végzett ápolók jelentős része el sem helyezkedik az egészségügyben, a belépő fiatalok közül pedig sokan már a próbaidő, vagy az első évek során távoznak, elsősorban a fizetés alacsony volta, a kedvezőtlen munkarend, a fizikai megterhelés és az egészségi kockázatok miatt.
Az ápolók gyakran vállalnak többletmunkát, továbbá másod- vagy akár harmadállást, mert az alapbérből nehéz megélni. A jövedelmek egyharmada-egynegyede többletmunkából származik. A kormányzat próbálja visszafogni a mellékállások vállalását, ami súlyosan veszélyezteti a betegellátás kapacitását, hiszen a munkaerő rendelkezésre állását sokszor csak így lehet biztosítani. A mellékállások visszaszorítása helyett inkább a bérek rendezésére és a munkakörülmények javítására kellene koncentrálni.
A folyamatos stressz, a nehéz munkakörülmények és a családi élet összeegyeztethetetlensége miatt sok egészségügyi dolgozó hagyja el a pályát, vagy külföldre távozik. A FESZ elnöke szerint hiányoznak azok a vonzó csomagok, amelyek visszacsábítanák a kilépőket, mint például a pihenőidő, kedvezőbb munkarend, a megfelelő bér, bölcsődei és óvodai ellátás, valamint segítség az idős hozzátartozók gondozásában. Emellett hiányzik a kormányzat és szakszervezetek közötti érdemi párbeszéd, kommunikáció is.
Nemrég új szabályozás jelent meg, amely korábban kizárólag orvosok által ellátható feladatokat, például vérátömlesztést vagy infúziók bekötését ruház át az ápolókra. Ez további felelősséget jelent a szakmának, miközben a munkakörülmények és a bérek nem javulnak.
A teljes riportot itt érhető el.