Az egészségügyi- és a szociális rendszer kihívásai Európában

Az EPSU sajtóközleménye felhívja a figyelmet arra, hogy a kórházi ágyak számának csökkenése Európa-szerte azt mutatja, hogy a COVID-19 járvány tanulságait figyelmen kívül hagyták.

Az Eurostat adatai szerint 2019 és 2023 között az EU-ban átlagosan 531-ről 511-re csökkent a 100 000 lakosra jutó ágyak száma. A járvány által különösen sújtott országok, mint Olaszország, Németország és Franciaország tovább csökkentették kórházi kapacitásaikat, melynek oka, hogy a járvány idején hatalmas ágy bővítéseket eszközöltek.

A szervezet aggodalmát fejezi ki a növekvő munkaerőhiány miatt is.

Továbbá sürgős beruházásokat szorgalmaz a közegészségügyi rendszerekbe, jobb fizetést és munkakörülményeket követelve az egészségügyi dolgozóknak.

A szervezet szerint a politikai retorika nem egyezik a tettekkel és Európának felkészültnek kell lennie egy jövőbeli egészségügyi vészhelyzetre és az egyre elöregedő társadalom miatt megnövekedő igénybevételre.

Az EPSU Közszolgáltatási Programja felszólítja az EU vezetőit, hogy utasítsák el a megszorításokat, fektessenek be a minőségi közszolgáltatásokba, és finanszírozzák a jövőt ne csak szavakkal, hanem konkrét tettekkel is.

A kórházi kapacitások csökkenése mellett komoly kihívásokkal küzd a szociális (hosszú távú gondozási) szektor is, az EPSU egy találkozó keretében folytatott párbeszédet ennek lehetséges megoldásairól.

Az online találkozónak, melyet 2025. június 18-án tartottak a szociális ágazat, munkaerő-kihívásainak kezelése volt a fő témája. A találkozó célja a különböző érdekelt felek, például politikai döntéshozók, kutatók és szociális partnerek közötti párbeszéd előmozdítása volt.

A résztvevők javaslatokat és bevált gyakorlatokat osztottak meg egymással a munkaerő bevonzása és megtartása, a tisztességes munkafeltételek biztosítása, valamint a minőségi képzések nyújtása érdekében.

Hangsúlyozták a jól finanszírozott szociális ágazat fontosságát és kiemelték, hogy a jobb munkakörülmények és a megfelelő fizetés elengedhetetlen a munkaerőhiány kezeléséhez.

Szóba került az Európai Gondozási Stratégia is, amely segíthet egy egységes keretrendszer kialakításában.

A súlyos munkaerő és kapacitás hiánynak tragikus következményei vannak már most is, amit a szakszervezet a megelőzhető halálesetek számával szemléltetett.

Az EPSU szerint 2022-ben több mint egymillió megelőzhető haláleset történt az Európai Unióban a 75 év alattiak körében. (Csak Magyarországon évente 60 ezer fő veszti életét megelőzhető kórképekben)

Ezek a halálozások elkerülhetőek lettek volna a megfelelő minőségű egészségügyi ellátással és a megfelelő közegészségügyi intézkedésekkel. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja a megszorító intézkedések miatti befektetések elmaradása.

A kialakult helyzet okaként az egészségügyi területekre jellemző költségvetési és humánerőforrás hiányt feltételezik.

Európa súlyos egészségügyi dolgozóhiánnyal küzd, az OECD szerint további 1,2 millió orvosra, ápolóra és szülésznőre van szükség. (Csak Magyarországon az államtitkár által is elismerten legalább 20 ezer dolgozó hiányzik a rendszerből, a MESZK szerint azonban inkább 40 ezer)

Mind az EPSU, mind az Európai Szakszervezeti Szövetség hangsúlyozza, hogy megszorításokkal nem lehet minőségi ellátást biztosítani és sürgetik az uniós költségvetési szabályok megreformálását, hiszen úgy tűnik, a jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé a polgárok legalapvetőbb szükségleteinek kielégítését sem.

A szervezetek szerint a közszolgáltatások finanszírozása növelhető lenne a leggazdagabb vállalatok és magánszemélyek megadóztatásával. Még egy szerény, 1%-os adó kivetése is jelentős segítség lenne a szélsőségesen nagy vagyonnal rendelkezőkre.