Barion Pixel

Az otthontámogatás igénylésének részletszabályai

2025.11.08

Címkék: Jogszabály

Újabb jogszabály módosítás történt!

2026. január 26-án, hétfőn megjelent az Otthontámogatásról szóló 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 5/2026. (I. 26.) Korm. rendelet, amely a kihirdetését követő napon lépett hatályba, azaz 2026. január 27-én. Röviden a változások az alábbiakban foglalhatóak össze.

Kibővült a jogosultak köre

  • a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (1) bekezdése szerinti önkormányzati tűzoltóságnál foglalkoztatott tűzoltó, valamint
  • az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló által az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 112. § (4) bekezdése szerint (képviselő tevékenységét segítő alkalmazottak) munkaviszonyban foglalkoztatott személy

vált jogosult Otthontámogatásra.

Változott a kölcsönszerződések köre

Fontos változás, hogy kiterjed az otthontámogatás a munkáltatói kölcsönszerződésekre is az alábbiak szerint. A rendelet alkalmazásában lakáskölcsön-szerződésnek kell tekinteni az e rendelet hatálya alá tartozó munkáltató által nyújtott munkáltatói kölcsönt is, ha

  • a munkáltatói kölcsön nyújtására vonatkozó írásbeli megállapodás a munkáltató és a jogosult között 2026. január 26. napjáig érvényesen létrejött, és
  • a munkáltatói kölcsön célja magyarországi lakóingatlan vásárlása, építése vagy ezen célokra hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy egy részének visszafizetése [Rendelet 2. § (5) bekezdés].

Módosult az Otthontámogatás bejelentésére vonatkozó határidő

A módosítás hatálybalépését (01.27.)  követően 2026. február 15. napjáig jelenthető be a 2026. január 1-jét megelőzően érvényesen létrejött lakáskölcsön-szerződés tekintetében az Otthontámogatás igénybevételére irányuló szándék. Ez a bejelentési határidő jogvesztő határidőnek tekintendő. Vagyis a január 20-ai jogvesztő bejelentési határidő február 15-ére módosult.

A módosítás szerint a korábbi bejelentések módosítására is van lehetőség a munkáltatói kölcsön esetében: „E rendeletnek a Módr1.-gyel megállapított 2. § (5) bekezdését a Módr1. hatálybalépését megelőzően létrejött munkáltatói kölcsönök tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy erre tekintettel a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő előtt tett bejelentés a 17. § (1) bekezdése szerinti határidőig módosítható vagy kiegészíthető.” [Rendelet 18. §]

A határozott időre létrejött jogviszonyok esetében új szabály került a rendeletbe: „Amennyiben az Otthontámogatásra jogosult határozott idejű jogviszonya a tárgyéven belül megszűnik, de annak vége naptári napilag nem ismert, úgy az Otthontámogatás tárgyévi teljes keretösszegét kell folyósítani, ha a lakáskölcsön-szerződésből a hátralévő teljes futamidőre fennálló összes törlesztőrészlet összege ennél kevesebb, akkor azt az összeget”, mely szabályt a január 27-ét megelőzően benyújtott kérelmek tekintetében is alkalmazni kell [Rendelet 10. § (5) bekezdés, 19. §].

Forrás: Magyar Közlöny 2026/10.

 


Az Otthontámogatással kapcsolatban már két GYIK is elérhető az Államkincstár oldalán

Mindkét tájékoztató fontos kérdésekben segítenek eligazodni, javasoljuk átolvasni őket. 

GYIK I. - https://cdn.kormany.hu/uploads/sheets/b/b3/b3c/b3c37a1a56c2109368c7a7c7e99ecf5.pdf

GYIK II. - https://cdn.kormany.hu/uploads/sheets/1/13/139/139477961dbcf90acebd23c06509ce3.pdf

Biztos többen is találkoztatok azzal a helyzettel, hogy 2026. január 1-jét megelőzően létrejött lakáskölcsön-szerződéssel rendelkezik a dolgozó és a havi törlesztőrészlet éves összege kevesebb mint 1 millió forint, akkor mennyi Otthontámogatásra jogosult a dolgozó? A válasz a GYIK II. 14. oldalán a 3. kérdés adja meg: Ha meglévő lakáskölcsön-szerződése van a dolgozónak, akkor az igénybejelentését 2026. január 20-áig meg kell tennie. Ebben az esetben nem számít, hogy az aktuális törlesztőrészlet kevesebb, mint a nettó egymillió forint egytizenketted része, mert ettől függetlenül egy összegben nettó egymillió forintban részesül. Ebben az esetben kizárólag akkor részesül az igénylő a maximális összegnél kisebb összegű Otthontámogatásban, ha a hitelből összesen egymillió forintnál kevesebb törlesztési kötelezettség van hátra. A fentiek alapján a dolgozónak nem kell a banknál eljárnia a szerződés módosítása miatt.

Hangsúlyozzuk azt is, hogy a „passzív állományban lévők” is jogosultak benyújtani az Otthontámogatási igényt: például a táppénzen lévő személyek, továbbá a tartósan távollévő személyek – például GYES-en, GYED-en lévők, vagy fizetés nélküli szabadságon lévők – is ugyanúgy jogosultak Otthontámogatásra, mintha dolgoznának.

A kérelem bejelentésére a 2026. január 1-jét megelőzően érvényesen létrejött lakáskölcsön-szerződés tekintetében később 2026. január 20-áig van lehetőség, azzal, hogy a bejelentési határidő elmulasztása jogvesztő. Tehát, aki 2025-ben már meglévő lakáskölcsön-szerződésből fennálló hitel törlesztésére kívánja az Otthontámogatást igénybe venni, annak január 20-áig van lehetősége bejelenteni az igényét. Ha ezt nem teszi meg, akkor később nem élhet az Otthontámogatás lehetőségével.

A 2026. január 1-jén vagy azt követően érvényesen létrejött lakáskölcsön-szerződés tekintetében a bejelentés a szerződés létrejöttét követően folyamatosan, jogvesztő határidő nélkül megtehető.

Az igénybevételére vonatkozó szándékot (bejelentés) a rendelet mellékletét képező nyomtatvány kitöltésével jelzi a dolgozó a munkáltatónál  [A rendelet 1. sz. melléklete: Az Otthontámogatás folyósítása iránti kérelem tartalma].

Az Otthontámogatás mértéke jogosultanként

  • legfeljebb nettó egymillió forintha az Otthontámogatásra jogosult jogviszonya az egész adóévben fennáll;
  • a  nettó egymillió  forintnak az  Otthontámogatásra jogosult által az  adott munkáltatónál a  naptári évben a  juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött  napokkal arányos összege, ha az  Otthontámogatásra jogosult jogviszonya csak az év egy részében áll fenn.

 


 

A rendelettervezet a közfeladatok ellátása és közszolgáltatások nyújtása terén foglalkoztatottak számára vezeti be az Otthontámogatás lehetőségét

Az Otthontámogatás egy kérelemre nyújtható támogatás, amely lakáskölcsön felvételét vagy törlesztését segíti. Az Otthontámogatás alanyi jogon jár, az állam biztosítja a fedezetet, és az adminisztratív teendőket a munkáltatók látják el.

A rendelet-tervezet meghatározza a jogosultak körét, a jogosultsági feltételeket, a foglalkoztatotti igénybejelentés szabályait, az Otthontámogatás felhasználási célját, mértékét, igénybevételét rendező kereteket, az igénybevétellel és visszafizetéssel összefüggő szabályokat, valamint az egyéb eljárási jellegű előírásokat.

Mire igényelhető, milyen mértékben a támogatás?

Az Otthontámogatás hiteltörlesztés, vagy a lakóingatlan megszerzéséhez szükséges önerő teljesítéséhez igényelhető. Otthontámogatás kizárólag magyarországi lakóingatlan tulajdonjogának megszerzése vonatkozásában használható fel.

Az Otthontámogatás éves keretösszege jogosultanként max. nettó egymillió forint, ha az Otthontámogatásra jogosult jogviszonya az egész adóévben fennáll (az igénylés időpontjától függetlenül). Év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén az 1 millió forintnak a naptári évben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege jár.

A dolgozó a lakhatási cél tényleges megjelölésével igényelheti az Otthontámogatást a munkáltatójától a tárgyhónap vonatkozásában a tárgyhónap első napjáig történő benyújtással (igénylés, bejelentés). Adott naptári évre vonatkozóan vagy hiteltörlesztési, vagy önerő célú Otthontámogatás iránti igény nyújtható be. A lakhatási cél igazolására a munkáltatója rendelkezésére kell bocsátani a szükséges adatokat, a rendelet-tervezet szerinti nyomtatvány szerint.

Jogosulti kör

Rendelet-tervezet alapján – többek között –  a jogosulti körbe tartozik:

  • A törzskönyvi jogi személynél munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, ….;
  • Azon felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti vagy egészségügyi feladatot ellátó intézménynél munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, amely tekintetében a felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti vagy egészségügyi feladatot ellátó intézmény fenntartója
    • Bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye,
    • Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény 6. § (6) bekezdése hatálya alá tartozó szervezet, illetve 
    • Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány;
  • Az előző pontokban meghatározott intézményeknél a közfeladat-ellátásában résztvevő, egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy;
  • A közfoglalkoztatott;
  • A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló;
  • Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatóknak a Kormány rendeletében meghatározott jegyzékében szereplő egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó;
  • A praxisjoggal rendelkező háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban: háziorvos) és az alapellátást végző fogorvos, aki területi ellátási kötelezettséget vállalva
    • Az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy
    • Az önkormányzattal kötött szerződés értelmében a feladatokat gazdálkodó szervezeti formában vagy magánorvosként végzi; …”

Jogosult továbbá az Otthontámogatásra a háziorvosi ellátáshoz és a fogorvosi alapellátáshoz kapcsolódó önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végző
egészségügyi dolgozó is
(ha nem megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében látja el tevékenységet).

Ez alapján a törzskönyvi nyilvántartásba vett munkáltatóknál (pl.: önkormányzatnál) foglalkoztatottak, így például a szociális ágazatban munkaviszonyban állók, továbbá az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó is jogosult a támogatásra.

Jogosultsági feltételek:

  • Alanyi jogon jár, ha a feltételeknek megfelel az igénylő (azaz nincs mérlegelési joga sem a munkáltatónak, sem a Magyar Államkincstárnak);

  • Tartós távolléte esetén is jár;

  • Részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó az Otthontámogatás – a teljes munkaidőre megállapított – arányos részére jogosult;

  • Ha adós és az adóstárs Otthontámogatása – ha mindketten jogosultak – együttesen is felhasználható ugyanazon lakáskölcsön-szerződés céljára;

  • Otthontámogatás azon lakáskölcsön-szerződések esetében alkalmazható, amelyekben egy adós és egy adóstárs a kötelezett ingatlanszerző fél. Hiteltörlesztési célú Otthontámogatás esetében csak akkor alkalmazható, ha az Otthontámogatásra jogosult adós és adóstárs már a lakáskölcsön-szerződés megkötésekor is a lakáskölcsön-szerződés szerinti kötelezett volt;

  • Az Otthontámogatást – jogviszonyváltás esetét kivéve – a próbaidőn lévő foglalkoztatott nem veheti igénybe;

  • Aki egyidejűleg több jogcímen is jogosult Otthontámogatásra, azt csak egy – a választása szerinti – jogviszonya alapján veheti igénybe;

  • Nem jogosult Otthontámogatásra az, aki lakhatási támogatásban részesül.

Az Otthontámogatás anyagi forrása

Az Otthontámogatás állami költségvetésből finanszírozott. Az Otthontámogatás abban az évben vehető igénybe, amely évben annak forrása az adott évi központi költségvetésben rendelkezésre áll.

Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége – a bejelentési szabályok

A munkáltató a dolgozókat 2025. december 1-jéig megkeresi azzal a tájékoztatással, hogy az Otthontámogatás igénybevételére irányuló szándék a kérelem benyújtásával tárgyhónap első napjáig, majd az követően folyamatosan a munkáltatónál bejelenthető.

Az igénybevételére vonatkozó szándékot a formanyomtatvány kitöltésével jelzi a dolgozó a munkáltatónál (bejelentés) [a formanyomtatvány a rendelet mellékletét képezi].

A munkáltató a 2025. december 1. napjáig beérkezett munkavállalói bejelentések alapján 2025. december 15. napjáig, ezt követően minden hónap 1-jéig beérkezett bejelentések alapján a hó 15. napigáig (pl.: a 2026. február 1. napjáig beérkezett munkavállalói bejelentések alapján 2026. február 15. napjáig), majd 2026. március 1. napját követően beérkezett munkavállalói bejelentések alapján negyedévente benyújtja az igényeket a Magyar Államkincstárhoz (MÁK).

A MÁK az Otthontámogatás fedezetének biztosításához kapcsolódó támogatást az igénybejelentési határidőt követő hónap ötödik napjáig folyósítja a munkáltató részére.

Visszafizetési szabályok

Érdemes részletesen áttanulmányozni a visszafizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat, ugyanis azok rendkívül szigorúak. Például, ha a jogosult a jogviszonyát az Otthontámogatás folyósításától hat hónapon belül egyoldalúan, vagy a munkáltatóval közös megegyezéssel megszünteti, akkor köteles, a jogviszony megszüntetését követő egy hónapon belül, az addig részére folyósított Otthontámogatás teljes összegét – a visszafizetés megállapításakor érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben – visszafizetni. Ha az előzőek szerinti megszüntetésre hat hónapon túl, de egy éven belül kerül sor, az Otthontámogatás egy évre vetített, a jogviszonymegszüntetés időpontjához mérten arányos összegét kell visszafizetni. (rendelet-tervezet 13. §)

A támogatás közteherviselési vonzata még nem ismert.

A társadalmi egyeztetésre közzétett rendelet-tervezet a következő honlapon elérhető: https://kormany.hu/dokumentumtar/otthontamogatasrol-szolo-kormanyrendelet

Jelezzük, hogy ez még csak tervezet, így a végleges szabályok ettől eltérhetnek majd. A Kormány által elfogadott rendeletet a honlapon közzé fogjuk tenni.

« Ugrás az összes hírhez

Legfrissebb híreink

03.25 Választási tájékoztató egészségügyi dolgozóknak – 2026. április 12. Az egészségügyi dolgozók számára fontos változás, hogy a Munka törvénykönyvének 2025-től hatályos módosítása már nevesített mentesítést biztosít a szavazáson való részvételre azoknak, akik 8 óránál hosszabb műszakban vagy ügyeletben vannak. Összefoglaltuk a legfontosabb határidőket az átjelentkezéstől a mozgóurna-igénylésig, hogy a betegellátás zavartalansága mellett mindenki élhessen választójogával. Elolvasom
03.23 Sajtóközlemény - Jelen és közeljövő az alapellátásban A Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Magyar Orvosok Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége, valamint az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége közös szerkesztésében megjelent a magyarországi alapellátás átfogó problématérképe és jövőképe Elolvasom

Címkefelhő

Államtitkár Bérezés Dokumentum Egyeztetés Együttműködés EPSU Európa Felmérés Javaslat Jogszabály Kedvezmény Kitekintő Közlemény Külföld Levelezés Megjelenések Munkajog Nyomtatvány Pályázat Sztrájk Tagdíj Tagfelvétel Ünnep Válasz Világnapok
Made by FortuNet