Egyeztetés kezdeményezése Dr. Takács Péter Államtitkár Úrral

1 Rövidebb teljes munkaidő biztosítása a fekvőbeteg ellátásban

Mivel kizárólag béremelésekkel nem lehet biztosítani a fiatal munkavállalók és pályaelhagyók beáramlását, - anélkül meg a megtartását sem - ezért más családbarát eszközök bevezetését is javasoljuk, melyekkel már rövidtávon is javítható lenne az új munkavállalók vagy a pályaelhagyók egy részének visszatérése, ez pedig a rövidebb napi 6 órás /heti 30 órás/ munkaidő biztosítása. A munka törvénykönyve erre lehetőséget ad.

2 A szabadságszámítás újraszabályozása

Szorgalmazzuk, hogy a más ágazatból érkező vagy visszatérő munkavállalók szabadsága úgy kerüljön megállapításra, hogy legalább a munka törvénykönyve szerint járó pótszabadságot megkapják.

3 Innovatív felnőttképzési programok bevezetése

A dolgozók színvonalas képzése, fejlesztése elengedhetetlen a megfelelő minőségű munkaerőutánpótlás biztosításához.

4 Gyermekek intézményi elhelyezésének és az idősgondozás támogatása

A munkaerőutánpótlás biztosítását segítő családbarát lépés lenne a bölcsödei, óvodai és iskolai férőhelyek biztosítása az intézményekhez közeli oktatási, szociális intézményekben. Felméréseink szerint egyre több munkavállaló az idősgondozás feladatainak ellátásában várna több segítséget a munkáltatóktól, ezzel segítve a családi nehézségek leküzdését, a munkaerőpiacon való maradást.

5 Béremelések folytatása

Javaslatunk egy 15%-os béremelés a szakdolgozói és gazdasági területen, az orvosok esetén inflációkövető béremelés az 1-7 fizetési kategóriában. Az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók részére egy, az infláció mértékét meghaladó összehangolt béremelés biztosítása szükséges 2025-ben. A béremelésnek ki kell terjednie az orvosokra, szakdolgozókra, a szociális ágazatban dolgozókra és az egészségügyben dolgozókra is, tekintettel a feladatok és a körülmények hasonlóságára, a munkaerő indokolatlan vándorlásának elkerülésére.

Ehhez kapcsolódóan úgy gondoljuk, hogy a "C" képzettségi középfokú iskolai végezettségű vagy egészségügyi szakirányú végzettségű munkavállalókat a "D" kategóriába kell sorolni, vagy a "C" kategóriát önálló kategóriaként kell megjeleníteni. Ide tartoznak pl. a képzett műtőssegédek, akiknek fontos szerepe van a műtétek során.

Továbbá a A minimálbérekre vonatkozó tárgyalásokkal egyidejűleg a jövő évi költségvetések elfogadásakor dönteni kell az ágazatban megvalósuló béremelésekről és azok minimális, mindenkit érintő mértékéről is, valamint munkakörönként alsó határok emeléséről (szakmai bérminimumok), beleértve a BM ajánlásban szereplő határokat is. Tekintettel arra, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalásai folynak, azonnali egyeztetés szükséges a béremelésekről, illetve az egészségügyi ágazatnak a GDP arányos közfinanszírozásának emeléséről úgy, hogy a közfinanszírozás aránya 5 év alatt érje el az uniós átlagot, amely jelenleg duplája a magyar egészségügyi közkiadásoknak.

6 Összehangolt bérrendszer bevezetése

Legkésőbb 2026. évi bevezetéssel, amelyben az egészségügyi feladatokat ellátók akár az egészségügyi, akár a szociális ágazatban végzik a munkájukat, akár az alapellátásban vagy a fekvőbeteg ellátásban, vagy egyéb ellátó közfinanszírozott területen dolgoznak, összehangolt, rendszeres és átgondolt, igazságos arányos béremelésekben részesülnek, az egészségügyi szakterületeken dolgozók azonos elbírálási elvek alapján kapnak béremelést.

A szakdolgozók-orvosok közti bérek közti arányt 45%-os mértékre kell emelni, hasonlóan a német egészségügyben kialakult arányokhoz. El kell érni, hogy egy magyar ápoló-szakdolgozó bére érje el a német ápoló bérének legalább 45%-át, majd egyre nagyobb arányát az 1 főre jutó GDP növekedésnek arányában. Figyelembe kellene venni azt is, hogy a munkában eltöltött évek bérnövelési tényezők az említett országokban.

7 Objektív minősítési rendszer valós következményekkel

Ki kell dolgozni az elvárt teljesítményekre vonatkozó kvótákat szakterületenként és ahol azon felüli teljesítések vannak, azt arányos anyagi elismeréssel kell díjazni.

8 Kollektív egyeztetések biztosítása

A költségvetési tárgyalásokkal összhangban minden évben kollektív egyeztetést kell folytatni az ágazatban tervezett bérezési és egyéb ösztönzési kérdésekről, meghatározni a béremelések, a bértáblák változásának mértékét. Az intézmények a nagy adóságokkal a hátukon, önállóan saját forrásból a dolgozók szükséges bérfejlesztését nem tudják megoldani.

9 Munkakörönként minimális bérezés meghatározása

Több ország gyakorlatához hasonlóan meg kell határozni a minimális munkaköri béreket és a bér növekedésének lépéseit, hogy legyen perspektivikus az ágazatban munkát vállalni és tartósan ott maradni. Jelen pillanatban semmiféle ilyen életpálya nincs a szakdolgozók, sem a gazdasági területen dolgozók esetén. a bértámogatás eddig sem fedezte a teljes bérköltséget.

10 Munkaidőnyilvántartások valósághű vezetése

Ehhez kapcsolódóan pedig a ténylegesen ledolgozott munkaidő szerinti bérek, pótlékok kifizetése.

11 Kiemelt és nem kiemelt munkakörök felülvizsgálata és rendezése

Az új szabályok bevezetésekor arról volt szó, hogy a kiemelt és nem kiemelt munkakörök felülvizsgálatra kerülnek és a bértámogatások korrekciójára is sor kerül. Mivel a jogszabályban kiemelt munkakörök köre is változott az egyeztetések során, bízunk abban, hogy időközben a munkáltatók a jogszabályban rögzített minden munkakörre lehívhatják már az emelt támogatási többletet. Szeretnénk tájékoztatást kapni arról, hogy milyen változások történtek, illetve vannak folyamatban a kiemelt és nem kiemelt munkakörök tekintetében és a kapcsolódó támogatások korrekciójára vonatkozóan.

12 Kamarai finanszírozás módosítása

A szakdolgozók nehezményezik, hogy míg a 3-szoros jövedelmekkel rendelkező orvosok kamarai tagsága önkéntes, addig a szakdolgozóknak kötelező a tagdíjbefizetés, a kamarára ráruházott állami feladatok ellátását a munkavállalókkal fizettetik meg. Ez nem méltányos és jogszerűségi kérdéseket is felvet (egyenlő bánásmód követelménye).

A dolgozók kezdeményezése alapján javasoljuk a szakdolgozói kamarákkal kapcsolatos finanszírozás megváltoztatását. Azon feladatok esetén, ahol állami kijelölés vagy jogszabály alapján lát el a MESZK az állam által átruházott kötelező feladatokat, azt a költségvetésből kell finanszírozni. Az egyéb, nem állami kötelezettségen nyugvó feladatokat az önkéntes tagdíjakból kell fizetni.