Ez az oldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk böngészése során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. A honlapunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletek »
Ez az oldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk böngészése során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. A honlapunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletek »
2025.08.04
Ahhoz, hogy a bérlemaradás ne nőjön a nemzetgazdasági átlaghoz képest szükségszerű, hogy legalább az átlaggal azonos mértékű rendszeres béremelést biztosítsanak az ágazatban.
A jó kollegiális viszonyok hozzájárulnak a magas minőségű, harmonikus betegellátáshoz, ennek érdekében meg kell szűntetni az indokolatlan béraránytalanságokat.
Csak úgy tud elég vonzó lenni az egészségügy, ha a munkavállalók kiemelt bérezése garantált. Ez a taktika már az orvos elvándorlást is képes volt megállítani!
A kiemelt bérezés szükségességét egyértelműen indokolja a különböző munkakörökhöz társuló nagy felelősség, magas képzettségi igény, fokozott terhelés és az átlagostól kedvezőtlenebb munkafeltételek (munkarend, kockázatoknak való nagyobb kitettség, nagy időnyomás, szolgáltatás jellegéből adódó magas szintű kommunikációs elvárás).
Jelenleg a szakdolgozói keresetek nem fejezik ki megfelelően az ágazatban munkát végzők többlet munkaterhelését, az átlagostól magasabb munkatapasztalatát és az átlagostól magasabb szakképzettségi szintjét.
Nem csak a lakosságszámra vetített szakdolgozó arány marad el kifejezetten a nemzetközi számoktól, hanem a szakdolgozó/orvos arány is alacsony hazánkban.
Az egészségügyben dolgozóknak nem elég a szakma sajátosságából fakadó nehézségekkel megküzdeni, hanem a lakosságarányhoz is alacsony számuk még nagyobb terhet ró rájuk.
2010-ben a szakdolgozók keresete még az orvosi keresetek 57% volt, jelenleg ez az arány csupán 30-34%.
Az orvosi béreket még mindig bértábla rögzíti, mely automatikus és jól érzékelhető (akár több százezer) forint béremeléseket biztosít a szakmát gyakorlóknak 4 évenként.
Ez komoly feszültség forrása a munkahelyeken, ami tovább rontja a munkakörülményeket.
Nem győzzük hangoztatni, hogy a szakdolgozók alapbére elmarad a nemzetgazdasági ágazatban dolgozók alapbérétől, mindez úgy, hogy nemzetközi szinten is elismerten az egészségügyben vannak a legkedvezőtlenebb munkakörülmények.
Az egészségügyi szakképzettséggel rendelkezők kevesebb, mint a fele dolgozik a szakmájában, a fiatalok utánpótlása gyenge. A Kórházszövetség kongresszusán elhangzott, hogy jelentősen visszaesett azok száma, akik első szakképesítést szereztek az egészségügyi szakterületen.
Ami ennél is sötétebb jövőt fest, hogy még inkább visszaesett azok aránya, akik működési nyilvántartásba is kerültek, tehát munkát vállaltak az egészségügyben.
Az elhangzottak szerint jelenleg csak minden 4. pályakezdő, míg korábban akár minden 2. pályakezdő elkezdett dolgozni a szakmában.
A folyamatos utánpótlás biztosítása csak akkor valósítható meg, ha a fiatalok, akik vállalják, hogy a munkahelyükön fogják tölteni idejük jórészét (havonta átlagosan 3 nappal többet, mint más ágazatokban), sokszor kiszámíthatatlan beosztással, nehezen tervezhető szabadságokkal olyan bérezésben részesülnek, hogy legalább a megélhetésükért ne kelljen aggódniuk.
Cikksorozatunk további részei, melyben részletesen kifejtjük javaslatainkat:
I. A FESZ béremelési javaslata 2025/2026-ra vonatkozóan
II. Eltérő terhelés, eltérő bérezés?
III. Életpálya-modell az egészségügyben
Szervezetünk 2011-ben alakult annak érdekében, hogy pártoktól függetlenül képviselje az egészségügyben és a szociális területeken dolgozó munkavállalók érdekeit. Tevékenységünket kezdettől támogatta a Munkástanácsok Országos Szövetsége, mint országos konföderáció, amelynek most is tagja a Független Egészségügyi Szakszervezet.
Független Egészségügyi Szakszervezet
Cím: 1094 Budapest Viola u. 21.
Irodavezető: +36-70-320-6853
Elnök: +36-70-320-6855
Fax: +36-1-794-7026
E-mail: fesziroda@gmail.com
Facebook oldal: facebook.com/fesz.eu
Facebook zárt csoport: FESZ Tagság
