Hőségriadó III. - Kánikula a fekvőbeteg ellátásban
2025.07.17
Hogyan kell(ene) biztosítani a betegellátó egységek levegőszabályozását egy nemzetközileg elfogadott sztenderd alapján?
Összefoglalónkat Tóth-Baranyi Zsolt diplomás ápoló, egészségügyi menedzser, Fesz alelnök, szakmai anyaga alapján állítottuk össze.
ASHARE és ASHE – a nemzetközi szabvány megalkotói
Az ASHARE (American Society of Heating, Refrigerating and Air-Conditioning Engineers) az ASHE-vel (American Society of Health Care Engineering) közösen dolgozta ki a 170-es szabványt, amely részletesen meghatározza a betegellátó egységek optimális levegőszabályozási paramétereit.
A szabvány három kategóriát különít el a hőmérsékleti tartomány szerint:
1 Műtői környezet - 20-24 C fok
2 Újszülött és koraszülött ellátás - 22-26 C fok
3 Egyéb betegellátó egységek - 21-24 C fok
Páratartalomra javasolt határa 30-60% között elfogadható.
- Alacsony páratartalom: kiszárítja a nyálkahártyát, növeli a fertőzések kockázatát.
- Magas páratartalom: kedvez a baktériumok és gombák szaporodásának.
A nyomásviszonyok - szabályozása alapvető fontosságú
- Pozitív nyomás: magas tisztaságú területeken (műtő, sterilizáló, immunszupprimált betegek kezelése), hogy a külső levegő csak HEPA-szűrőn keresztül juthasson be.
- Negatív nyomás: fokozott fertőzésveszélyes környezetben (pl. légúti fertőző betegek elkülönítése), hogy a szennyezett levegő ne jusson ki szűrés nélkül.
Műtők hőmérséklete
A magas műtői hőmérsékelt:
- Fokozza a személyzet izzadását, veszélyezteti a sterilitást.
- Rontja a koncentrációt, teljesítményt, különösen hosszú (8–12 órás) műtétek esetén.
- Növeli a beteg folyadékvesztését.
Az alacsony műtői hőmérséklet:
- Gyors testhőcsökkenést okozhat, növelve a hypothermia kockázatát.
- Hypothermia esetén nő a vérzésveszély, a fertőzések, keringési problémák esélye.
- A hideg lassítja a gyógyszerek metabolizmusát, nehezítve az altatást és fájdalomcsillapítást.
Az intenzív és egyéb fekvőbeteg osztályok hőmérséklete
Túl magas hőmérsékelt:
- A kritikus állapotú betegek hőszabályozása zavart lehet (láz, keringési zavarok).
- Fokozza a dehidratáció, az elektrolit-egyensúly zavar és a keringési túlterhelés kockázatát.
- Az izzadás folyadék- és sóvesztést okoz, amit nehéz pótolni.
- Rontja az eszközök (elektródák, tapaszok) tapadását és a monitorozást.
- Növeli a mikroorganizmusok szaporodását.
Túl alacsony hőmérsékelt:
- Fokozza a hővesztést, ami hypothermiához vezethet.
- Ronthatja a keringést, a szövetek oxigénellátását.
- Gyengíti az immunválaszt, növeli a fertőzésveszélyt.
- Rontja az eszközök (elektródák, tapaszok) tapadását és a monitorozást.
- Stresszt okoz, rontva a gyógyulást.
Miért fontos a megfelelő környezet?
A betegellátó egységekben nem pusztán komfortkérdés a megfelelő hőmérséklet, páratartalom és nyomásviszonyok fenntartása. A nemzetközi ajánlások betartásával csökkenthetők a fertőzések, szövődmények, a túlzott folyadék- és hővesztés, valamint a személyzetet terhelő stressz.
Fontosnak tartjuk, hogy a hazai egészségügyi intézményekben a nemzetközileg elismert szabványok minél szélesebb körben megvalósuljanak.
Ne felejtsük el tavasszal közösen skandált mottónkat: " A MAGYAROK EGÉSZSÉGE TÖBBET ÉRDEMEL!"
Cikksorozatunk további részei:
Hőségriadó I. - Kánikula az egészségügyben: Mire figyeljünk a nyári kánikulában?
Hőségriadó II. - Kánikula a védőnői ellátásban
Hőségriadó III. - Kánikula a fekvőbeteg ellátásban
« Ugrás az összes hírhez