2025.10.10
A mentális egészség olyan mentális jóllét, amely lehetővé teszi, hogy megbirkózzunk a stresszhelyzetekkel, kiaknázzuk képességeinket, jól tanuljunk és dolgozzunk, valamint hozzájáruljunk közösségünk életéhez. Értékes és alapvető emberi jogunk.
Október 10-én, a Mentális Egészség Világnapján foglalkozzunk azokkal is, akik nap mint nap a betegek testi-lelki gyógyulásáért dolgoznak: az egészségügyi szakdolgozókkal, egészségügyi dolgozókkal.
A WHO előrejelzése szerint Európában az egészségügyi munkaerőhiány 2030-ra várhatóan megháromszorozódik 2013-hoz képest. Ez a nyomás súlyosbítja az egészségügyi és gondozási dolgozók mentális egészségügyi válságát, akiknek körülbelül egyharmada depresszióra vagy szorongásra utaló tünetekről számol be. A következmények között szerepel a növekvő hiányzás, a kiégés és a szakma elhagyására irányuló növekvő hajlandóság
A munkához kötődő egészségkárosodások pedig egyre inkább mentális jellegűek. Egy friss, 19 európai országban végzett kutatás megállapította, hogy a humánszolgáltatásokat nyújtók közül az egészségügyben dolgozók a leginkább veszélyeztetettek a munkahelyi mentális egészségi kockázatok szempontjából. A több mint 379 ezer munkavállalót megkérdező felmérés alapján a következő problémák befolyásolják károsan az egészségügyben dolgozók mentális egészségét:
Megdöbbentő, hogy a megkérdezett dolgozók közel fele (!) számolt be legalább egy olyan munkahelyi tényezőről, amely negatívan hat a mentális egészségére.
A kutatásban megkérdezett nők nagyobb arányban számoltak be kockázatokról, különösen kliensekkel kapcsolatos nehézségekről. A férfiaknál a munkahelyi bizonytalanság miatti bizonytalanság érzését találták gyakoribbnak. Az életkor tekintetében pedig a legveszélyeztetettebbnek a 35–50 évesek (túlterheltség, munkahelyi bizonytalanság) bizonyultak.
Az eredmények megerősítik a pszichoszociális kockázatkezelés fontosságát.
A kutatók megfogalmaztak néhány ajánlást, amellyel csökkenthetők a munkahelyi mentális kockázatok:
A FESZ álláspontja szerint a túlterheltség mérséklése (munkaerőhiány kezelése, átgondolt, észszerű munkaszervezés), a munkakörülmények javítása, a lelki támogatás erősítése (stresszkezelő programok, szakmai közösségi támogatás) elengedhetetlen feltételei annak, hogy csökkenjenek a pszichoszociális kockázatok a magyar egészségügyi dolgozók körében.
