Ez az oldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk böngészése során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. A honlapunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletek »
Ez az oldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk böngészése során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. A honlapunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletek »
2025.07.31
A KSH által megküldött adatok és az államtitkár úr által közzétett táblázat és a különböző sajtóorgánumokban tett nyilatkozata alapján Dr. Soós Adrianna, a FESZ elnöke utánajárt a valós számoknak.
Bár az Államtitkár úr részletesen kifejtette, hogy tudatában van, hogy mi a bér és kereset közti különbség, nyilatkozataiban és az óriásplakátokon mégis rendszeresen bérként jelenik meg a kereset.
Az egészségügyi dolgozók tekintetében a kettő fogalom elkülönítése különösen fontos volna!
Az egészségügyben dolgozók többsége többműszakos, folyamatos munkarendben dolgozik, rendes munkaidejük felett jelentős mennyiségű túlmunkát is végeznek, sokan ügyeletet látnak el. Az ezekhez kapcsolódó pótlékok pozitív irányba torzítják a keresetet a bérhez képest.
A KSH által megküldött adatok alapján látjuk, hogy a bérek és keresetek közti különbség az egészségügyben a legnagyobb!
A szakdolgozói alapbérek a keresetek 75%-a, az orvosi alapbérek a keresetek 67%-a mindösszesen.
Takács Péter rendszeresen összehasonlítja az ágazatban dolgozók keresetét a nemzetgazdasági átlagkeresettel. Azonban az ilyen összehasonlítás csak akkor elfogadható, ha figyelembe veszi a kereseteket alakító tényezőket (szakképzettség, munkatapasztalat, ledolgozott órák száma, munkakörülmények), egyébként hamis következtetéseket sugall.
Ha ezt az elemzést nem végzik el azok, akik az adatokat közzé teszik, a munkavállalók saját maguk majd megteszik azt, ami a munkavállalói csoportok közti feszültségek fokozódását eredményezi.
Ahhoz, hogy az ágazatra jellemző fenti számokat megfelelően tudjuk értelmezni a nemzetgazdasági (országos) átlagkeresetekhez viszonyítva, fontos megismerni azokat a speciális jellemzőket, melyek az egészségügyi munkavállalókra jellemző.
Pozitív torzító hatásként jelentkezik az, hogy a szakdolgozók átlagéletkora 50 év körül van, és a nemzetgazdasági átlagkeresetek korcsoportos bontása alapján látható, hogy a nemzetgazdasági átlagkereset ebben a korcsoportban a legmagasabb.
Ha az egészségügyben dolgozók bérét korcsoportosan hasonlítjuk össze a nemzetgazdasági átlagbérrel, akkor elmondható, hogy a szakdolgozók átlagbére még a nemzetgazdasági átlagbéreket sem éri el.
Ugyanakkor a nemzetgazdasági átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb munkafeltételek (munka jellege, munkakörülmények, időnyomás, bántalmazás, lelki és fizikai terhelés) mellett végzik munkájukat a társadalom érdekében.
A korösszetétel alapján kijelenthető, hogy a többségük nem fog a meghirdetett gyermekek utáni adókedvezményben sem részesülni 2026-ban!
Az összehasonlításnál nem csak az életkort, szükséges figyelembe venni, hanem azt is, hogy a szakdolgozói körben a nemzetgazdasági átlagnál lényegesen magasabb a szakképzett munkavállalók aránya. Számos munkakört csak érettségire épülő szakképzéssel vagy felsőfokú végzettséggel lehet ellátni. Ezek a sajátosságok szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy magasabb keresetek jelenjenek meg az átlagok számításánál.
A keresetek folyamatos (más ágazatokkal összehangolt) növelése a foglalkoztatás stabilitásának, a létszám növekedésének alapvető feltétele az egészségügyben is.
A szakdolgozó átlagos alapbére bruttó 550.000 Ft volt 2024-ben a büszkén említett sokszori béremelés után.
Államtitkár úr által közzétett táblázat szerint a szakdolgozók átlagkeresete 2024. évben 740.000 Ft volt, melyet a KSH-tól kapott adatok is megerősítettek, azonban az államtitkári nyilatkozatokban rendszeresen 800.000 Ft átlagkeresetről beszélt.
A kerekítési szabályokat sem alkalmazó, túlzó számokról szóló nyilatkozatok joggal háborítják fel a munkavállalókat!
Ezt az átlagkeresetet a versenyszférában dolgozóktól 20 órával magasabb havi munkaidővel, az átlagostól magasabban képzett, magasabb munkatapasztalattal és szolgálati idővel rendelkező munkavállalókkal érik el a szakdolgozók.
Ha minden lényeges korrekciós tényezőt figyelembe veszünk, akkor is megállapítható, hogy a szakdolgozók átlagkeresete még mindig elmarad a hasonló korú, szakképzettségű, és ugyanannyi ledolgozott órát teljesítő más ágazatban dolgozóktól a kedvezőtlenebb munkafeltételek ellenére.
Ez a lemaradás 10-15%-ra tehető jelenleg. Mivel nincs tervezett béremelés az ágazatban sem 2025-ben, sem 2026-ban az egészségügyi ágazatban (más ágazatokban azonban sor kerül béremelésre) a lemaradás tovább fokozódik, ami elfogadhatatlan.
Az orvosok esetén jelentős torzító tényező, hogy egyedül ebben a szakmában szükséges az érettségit követően még 10 - 12 év tanulás a szakvizsga letételéhez, ezt mindenképpen ki kell hangsúlyozni, mikor más ágazatokkal (nemzetgazdasági átlaggal) szeretnénk összehasonlítani a bérezésüket.
Tovább torzítja a képet az is, hogy az utóbbi években az idősebb (bértáblából adódóan magasabb bérű) dolgozók foglalkoztatása bővült leginkább.
Ahhoz, hogy tájékoztatást korrektnek tekintsük, mindezeket a tényezőket megfelelő hangsúllyal kell szerepeltetni!
Az egészségügyben dolgozók havi átlagkeresete mintegy 13 %-kal marad el a szakdolgozók havi keresetétől, azaz 20%-kal a nemzetgazdasági átlagkeresettől.
Ennek egyik oka az eleve valamelyest alacsonyabb alapbér, illetve az, hogy kevésbé jellemző ezekre a munkakörökre a többműszakos munkarend, amiatt csak kevesen részesülnek műszakpótlékban.
A munkarendből adódó különbség érthető, az egy órára jutó alapbérben való különbséget a munkakörülmények kedvezőbb helyzetével lehet magyarázni, hiszen munkájuk során kevesebb felelősséget kell vállalniuk, ártalmas anyagokkal nem dolgoznak és a fertőzéseknek sincsenek kitéve olyan mértékben, mint a szakdolgozók.
Azonban nagyon fontos azt is tudni, hogy a műszaki-gazdasági területeken dolgozók jól képzett szakemberek. Az egészségügyben kiemelkedően nagy a munkaterhelésük és nagyon fontos részei a gépezetnek, nélkülük az egészségügyi ágazat mindennapjai lehetetlenülne el.
És ők azok, akik a munkaerőpiacon számos más ágazatban is el tudnak helyezkedni, így a megtartásuk érdekében ezen a területen is folyamatos jövedelemnövekedésre van szükség!
A bérekről és keresetekről szóló statisztikák az alkalmazottakról készültek, így betekintést enged a létszámadatokba is, melyről soha nem lehet eleget beszélni.
Jellemző, hogy valamelyest nőtt az alkalmazotti létszám 2024-ben, de elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatásban.
2024-ben az alkalmazásban álló 31 ezer orvosból csak 20 ezer dolgozott teljes munkaidőben az állami ellátásban.
A teljes munkaidős orvosokból 13.978 fő dolgozik a közellátásban.
A 92.562 fő szakdolgozói létszámból 71.403 fő dolgozik a közellátásban, közülük 63.391 fő teljes munkaidőben.
Szervezetünk 2011-ben alakult annak érdekében, hogy pártoktól függetlenül képviselje az egészségügyben és a szociális területeken dolgozó munkavállalók érdekeit. Tevékenységünket kezdettől támogatta a Munkástanácsok Országos Szövetsége, mint országos konföderáció, amelynek most is tagja a Független Egészségügyi Szakszervezet.
Független Egészségügyi Szakszervezet
Cím: 1094 Budapest Viola u. 21.
Irodavezető: +36-70-320-6853
Elnök: +36-70-320-6855
Fax: +36-1-794-7026
E-mail: fesziroda@gmail.com
Facebook oldal: facebook.com/fesz.eu
Facebook zárt csoport: FESZ Tagság
