Ez az oldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk böngészése során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. A honlapunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletek »
Ez az oldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk böngészése során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. A honlapunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletek »
2025.08.12
A fiatalok kulcsszerepet játszanak abban, hogy a globális fenntarthatósági célok megvalósuljanak helyi szinten, és a jövőt ne csak átvegyék, hanem alakítsák is. Sok esetben éppen a fiatal munkavállalók azok, akik példát mutatnak a tapasztaltabb generációknak, hogy milyen a valódi demokrácia és aktív részvétel a közösségi életben.
Magyarországon azonban nem csupán lehetőségekről, hanem komoly kihívásokról is beszélnünk kell, különösen az egészségügyi pályakezdők helyzetét illetően. A felsőoktatás és a szakképzés is rengeteg változáson ment keresztül az utóbbi években hazánkban, képzések tűntek el és jöttek létre.
A KSH adatai szerint a középfokú szakképzésbe belépők száma szakiránytól függetlenül drasztikusan csökkent az elmúlt 30 évben, míg a gimnáziumi oktatásban résztvevők száma egyre emelkedik.
A felsőoktatási statisztika sem megnyugtató, hiszen, ha nem is csökken szignifikánsan a felvételizők száma, legjobb esetben is csak stagnál a felvi.hu weboldalon nyilvánosan elérhető statisztikája szerint.
A fenti grafikonból színtisztán látszik, hogy nem az akut ellátásban résztvevő szakmák népszerűek a felsőoktatásban, hanem főleg azok (dietetikus, gyógytornász), melyekkel a magánszféra ajtaja megnyílik.
Továbbá azt is látjuk rajta, hogy az államtitkár úr által emlegetett „számos intézkedés” az orvosképzésre is csak olyan hatást tudott gyakorolni, mely nagyjából a 10 évvel ezelőtti szintre emelte a képzésben megjelenők számát.
Az egészségtudományok területén a felvettek száma azonban láthatóan csökkenést mutat minden szakon.
Páva Hanna a Kórházszövetség kongresszusán előadta, hogy jelentősen visszaesett azok száma, akik első szakképesítést szereztek, de még inkább azok száma, akik közülük a működési nyilvántartásba is bekerületek, tehát munkát terveznek vállalni az egészségügyben.
Korábban 40-49%-a legalább elkezdett dolgozni a szakmában a frissen végzetteknek.
Jelenleg az egészségügyi szakképzettséggel rendelkezők kevesebb mint a fele dolgozik a szakmájában, a fiatalok utánpótlása kifejezetten gyenge.
Magyarországon már felismerték, hogy az ágazat nemcsak a hiányzó utánpótlás miatt kiált segítségért, hanem a dolgozók egészségi állapota miatt is. A kórházi dolgozók több mint fele küzd valamilyen krónikus betegséggel. A stressz kitettségük jóval nagyobb más szakmákhoz viszonyítva, mely számos betegség kialakulásának kedvez.
Idén nyáron egészségfejlesztő pilot programot indított a Bethesda Gyermekkórház, a Bajai Szent Rókus Kórház és a Hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet, Aktív Kórházak címmel.
Az egészségfejlesztő program középpontjában a kórházak dolgozói állnak, a kezdeményezés azonban túlnyúlik a kórházak falain. Célja, hogy a betegek, hozzátartozóik, sőt a lakosság szélesebb köre számára is példát mutasson: az egészségvédelem nem üres szólam, hanem mindennapi, felelős döntés kérdése.
„Mi, egészségügyi dolgozók a gyógyító munkában mások egészségére fókuszálunk, míg a sajátunk sokszor háttérbe szorul a sok teendő miatt. Ha mi magunk jól, jobban vagyunk, az a gyógyító munkánk eredményességében, a betegeinkhez való odaadó figyelmünkben, emberi odafordulásunkban is megmutatkozik”
dr. Velkey György János
Bethesda Gyermekkórház főigazgatója
A Nemzetközi Ifjúsági Világnap alkalmával érdemes megvizsgálni, milyen kihívásokkal néznek szembe a fiatalok világszerte és különösen Magyarországon, főleg a pályakezdő egészségügyi szakembereket tekintve.
Az ifjúság mindig is a jövő reménysége volt, ez minden szakterületre igaz, számos tényező befolyásolja pályafutásukat, különösen az egészségügyben. Hazánkban az egészségügyi pályakezdők számára komoly kihívást jelent a centralizáció, a munkaterhelés növekedése és az alacsony kezdőbérek.
A felvételi statisztikák jelezhetik, hogy a fiatalok kevésbé motiváltak az egészségügyi szektorban való elindulásra, ami hosszú távon a szakma humánerőforrás ellátottságát és a betegellátás minőségét is veszélyeztetheti.
Mindez világosan mutatja, hogy az egészségügyben a fiatalok támogatására és az itt végzett munka vonzóvá tételére irányuló erőfeszítések még mindig nem elegendőek.
A Nemzetközi Ifjúsági Világnap alkalmából ezért érdemes elgondolkodni azon, milyen irányba kellene haladnunk, hogy a fiatal szakemberek itthon találják meg a helyüket, és az egészségügy minden szintjén aktívak, elkötelezettek legyenek. Hiszen a jövőnk valóban az ő kezükben van!
Források:
Szervezetünk 2011-ben alakult annak érdekében, hogy pártoktól függetlenül képviselje az egészségügyben és a szociális területeken dolgozó munkavállalók érdekeit. Tevékenységünket kezdettől támogatta a Munkástanácsok Országos Szövetsége, mint országos konföderáció, amelynek most is tagja a Független Egészségügyi Szakszervezet.
Független Egészségügyi Szakszervezet
Cím: 1094 Budapest Viola u. 21.
Irodavezető: +36-70-320-6853
Elnök: +36-70-320-6855
Fax: +36-1-794-7026
E-mail: fesziroda@gmail.com
Facebook oldal: facebook.com/fesz.eu
Facebook zárt csoport: FESZ Tagság
