2025.05.26
Magyarország Alaptörvénye és a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény alapján minden dolgozónak joga van a sztrájkhoz. A sztrájk munkabeszüntetést jelent, amikor a dolgozó nem végez munkát, de rendelkezésre kell állnia munkaidőben a munkahelyén. A részvétel önkéntes, és nemcsak szakszervezeti tagok, hanem minden munkavállaló csatlakozhat a sztrájkhoz. A sztrájk célja a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek biztosítása, illetve azok színvonalának emelése.
A jogszerű sztrájkban résztvevő munkavállalókkal szemben semmifajta hátrányos jogkövetkezmény nem alkalmazható. A jogellenes sztrájkban részt vevő dolgozókat viszont nem illetik meg azok a védelmi rendelkezések, mint a jogszerű sztrájkban résztvevőket. A sztrájk jogszerűsége, illetve jogszerűtlensége kérdésében csak a bíróság jogosult dönteni. A bíróság bármelyik érdekelt fél (munkáltató, szakszervezet) kérelmére egy rövid eljárásban öt napon belül dönt. A sztrájkban való részvétel ideje szolgálati időnek számít, és megilletik a dolgozókat a munkaviszonyból eredő jogosultságok, például a szabadság. A kiesett munkaidőért azonban díjazás nem jár.
Az egészségügyi szolgálati jogviszony esetében a jogállási törvény rögzíti, hogy az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga. A rendelkezés értelmében az egészségügyben dolgozók a megállapodás megszületése után indíthatnak jogszerűen sztrájkot.
További információk és a teljes tájékoztató dokumentum bejelentkezés után érhető el!
A hír további részének megtekintéséhez kérlek, jelentkezz be, vagy regisztrálj rendszeres hírolvasóként az alábbi űrlapon.