Ez az oldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk böngészése során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. A honlapunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletek »
Ez az oldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk böngészése során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. A honlapunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletek »
2025.08.05
A napi megélhetési gondokkal küszködő, több munkahelyen dolgozó egészségügyi dolgozók sem szakmailag sem emberileg nem tudnak megfelelő ütemben fejlődni. Ilyen körülmények között képtelenség feldolgozni a munkával összefüggő napi traumákat, negatív hatásokat.
Éppen ezért számos javaslatot fogalmaztunk már meg annak érdekében, hogy az ágazatban dolgozók életkörülményeit ne csak a bérezéssel próbálják szinten tartani, hanem egyéb számukra biztosított kedvezményekkel, ugyanakkor egyik nem helyettesíti a másikat.
Ahogy már korábban írtunk róla részletesen, az egészségügyi ágazatban dolgozók havonta átlagosan 25 órával többet dolgoznak havonta, mint más ágazatok munkavállalói.
Az alacsony alapbér mellett kiemelkedően magas túlmunka díjazás sajnos egy ördögi körhöz vezet. Amíg a munkavállalóknak a tisztességes megélhetésükhöz nagy mennyiségű túlmunkát kell vállalni, addig a hiányzó munkaerő bevonzásában sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem motivált kellően.
Ennek a kizsákmányoló helyzetnek éppen a betegek látják a legnagyobb kárát, hiszen sokszor a velük foglalkozók feszültek, fáradtak, frusztráltak.
A túlmunka ugyan nem mindenkit érint egyformán, de elsősorban az egyébként is magasabb terhelésnek kitett több műszakban és az ügyeletet ellátó dolgozókat kifejezetten. A legnagyobb hiány is belőlük van!
Az egészségügyben sokkal több nő dolgozik, mint férfi. Köztudott, hogy a nőkre hárul a család körüli „láthatatlan munka” jelentős része is, így a nők terhelése emiatt fokozottabb.
A fentiek ellenére sokan szeretnének azonban a szakmai életben is helytállni, lehetőségük erre mégis korlátozott.
Szükségesnek látjuk kialakítani azokat a munkarend beosztási szokásokat, amelyek megfelelően tudják a részmunkaidőben foglalkoztatottakat is kezelni.
Nem utolsó sorban jegyeznénk meg, hogy két 4 órában foglalkoztatott munkavállaló már pont egy teljes munkaidős kollégát tudna pótolni. Ez kiváló megoldás lehet a GYES-en levő fiatal kolléganők alkalmazására, így nem esnek ki évekre a szakmából és ketten már egy teljes idős állást is el tudnának látni. Erre a munka törvénykönyve is módot ad, de az egészségügyben nemigen élnek ezzel a megoldással.
Másrészt az alacsony bérek ebben is korlátot szabnak, hiszen egy fél fizetés jelenleg biztosan nem elég vonzó, a bérek rendezése e szempontból is fontos!
A Kormány családpolitikája egyértelműen abba az irányba mutat, amivel a gyermekvállalást szeretné elősegíteni.
Azonban a munkaerőpiacról így kiszorulók támogatása már nem olyan erőteljes, mint a társadalmi és kormányzati nyomás.
Ennek megvalósításához fontos volna, ha a szülők megnyugtató közelségben tudnák elhelyezni gyermekeiket amíg ők dolgoznak.
Sok családban a gyermekekről való gondoskodás időszakát felváltja az idős hozzátartozókról való gondoskodás időszaka. Egyre több egészségügyi dolgozó várna ebben nagyobb segítséget a munkáltatótól.
Az idősgondozás napjainkban talán még több kihívást tartalmaz, mint a kisgyermekről való gondoskodás.
A regionális hiányokra megoldást jelenthetnek a különböző letelepedési, lakhatási támogatások.
Ilyen lehetne, a régen nagy népszerűségnek örvendő nővérszállók, amennyiben ezek legalább olyan komfortos lakhatást jelentétnek, mint egy átlagos albérlet.
A szolgálati lakás már arra is alkalmas lenne, hogy egyszerre támogassa a lakhatást és a nyugodt családi élet kialakítását, gyermekvállalást.
A nemcsak kampányként, hanem mindenki számára elérhető lehetőségként meghirdetett kedvezményes hitelek, támogatások is ösztönzőleg hatnának az egészségügyi munkahelyeken történő állásvállalásra.
Üdvözöljük a Kormány által bevezetendő kedvezményeket, mellyel az egészségügyi dolgozókat és a családokat támogatják.
Az egészségügyi dolgozók korösszetételéből adódóan csak a munkavállalók kisebb része, becslések szerint 10%-a részesülhet például a 40 év alatti anyák adókedvezményéből.
A családi adókedvezmény legfeljebb addig jár, amíg a gyermekek az iskolarendszerben be nem fejezik a képzésüket, emiatt ez a kedvezmény is jellemzően az 50 év alatti többgyermekes szülőknek jelent többletjövedelmet.
Korábbi cikkeinkben már kifejtettük, hogy az egészségügyi ágazatban dolgozók átlagéletkora magasabb a többi ágazatéhoz képest, így ezt a kedvezményt is csupán a dolgozók 30%-a tudja igénybe venni.
A napokban bejelentett otthonteremtési támogatás az évi 1 millió forintos összeggel jelentős (havi nettó 83.300 Ft) mértékben fogja növelni a bérfeszültséget a munkavállalók között, ami az egészségügyi ágazatban már így is kézzelfogható.
Kimutatható bérfeszültéség van:
Cikksorozatunk további részei, melyben részletesen kifejtjük javaslatainkat:
I. A FESZ béremelési javaslata 2025/2026-ra vonatkozóan
II. Eltérő terhelés, eltérő bérezés?
III. Életpálya-modell az egészségügyben
Szervezetünk 2011-ben alakult annak érdekében, hogy pártoktól függetlenül képviselje az egészségügyben és a szociális területeken dolgozó munkavállalók érdekeit. Tevékenységünket kezdettől támogatta a Munkástanácsok Országos Szövetsége, mint országos konföderáció, amelynek most is tagja a Független Egészségügyi Szakszervezet.
Független Egészségügyi Szakszervezet
Cím: 1094 Budapest Viola u. 21.
Irodavezető: +36-70-320-6853
Elnök: +36-70-320-6855
Fax: +36-1-794-7026
E-mail: fesziroda@gmail.com
Facebook oldal: facebook.com/fesz.eu
Facebook zárt csoport: FESZ Tagság
