Ez az oldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk böngészése során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. A honlapunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletek »
Ez az oldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk böngészése során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani. A honlapunkon történő további böngészéssel hozzájárul a cookie-k használatához. Részletek »
2026.07.28
Kitekintő - 2026. július
Míg a kontinens egészén egyre súlyosabb a munkaerőhiány, Írországban egy hatéves küzdelem végén értek el kiemelkedő bérrendezést a mentősök. Máshol azonban feszült a helyzet: Romániában általános sztrájk fenyeget az új bérszabályozás miatt, Németországban pedig tízezrek tüntettek az egészségügyi megszorítások ellen, miközben a norvég magánegészségügyben is megakadtak a tárgyalások. Különösen tanulságos egy friss dán kutatás, amely számszerűsítette, hogy a kollektív szerződést kötő szakszervezetek hány százalékos bérnövekedést képesek kiharcolni a dolgozóknak.
Az Európai Munkaügyi Hatóság jelentése az ágazati munkaerőhiányrólAz Európai Munkaügyi Hatóság legújabb jelentése rámutat, hogy az európai egészségügyi és szociális szektorban – amely mintegy 25 millió munkavállalót foglalkoztat – továbbra is rendkívül súlyos és tartós a munkaerőhiány. Az orvosok, az ápolók és a gondozók a legkritikusabb hiányszakmák közé tartoznak. A jelentés szerint a problémát a demográfiai változások, a képzettségi eltérések, a rossz munkakörülmények és a korlátozott munkaerő-mobilitás okozza. Az idősebb munkavállalók felülreprezentáltak az ágazatban, ami a jövőben jelentős munkaerő-pótlási igényt vetít előre. A hatóság szerint a válság enyhítéséhez elengedhetetlen a munkakörülmények javítása, a képzési kapacitások bővítése és a szakmai készségek jobb elismerése.
A mesterséges intelligencia szabályozása a gondozási szektorbanA Clariane multinacionális gondozási vállalat Európai Üzemi Tanácsa (EWC) júliusban Párizsban tartotta ülését, ahol a felek egyhangúlag elfogadtak egy új, 2026 júniusától 2030 júniusáig érvényes megállapodást, amely javítja a szociális párbeszéd feltételeit. A találkozó egyik legfontosabb témája a mesterséges intelligencia (MI) és a robotika növekvő alkalmazása volt a gondozóotthonokban. A munkavállalók komoly aggodalmukat fejezték ki a lehetséges munkahelyvesztések miatt. A szakszervezeti képviselők egyértelművé tették, hogy az MI-nek támogatnia kell a dolgozókat, nem pedig helyettesíteni őket, és a jövőben egy új Mesterséges Intelligencia Chartát dolgoznak ki közösen a menedzsmenttel.
Írország: Bérgyőzelem az ír mentődolgozóknálSikert értek el Írországban a SIPTU szakszervezet mentőszolgálati tagjai, akik 98%-os arányban szavazták meg a Munkaügyi Bíróság javaslatait, ezzel lezárva egy hat éve tartó bérvitát. A megállapodás eredményeként a mentőtisztek (paramedics) akár 23%-os, míg a sürgősségi egészségügyi technikusok akár 20%-os béremelést is kaphatnak. A korábbi bértáblák már nem tükrözték azt a jelentősen megnövekedett felelősséget és munkaterhelést, ami az elmúlt két évtizedben jellemezte az ír mentősök mindennapjait. A sikerhez a tárgyalások mellett a nyomásgyakorlás is elengedhetetlen volt: májusban mintegy 2000 frontvonalbeli mentődolgozó vett részt egy 24 órás sztrájkban.
Mindeközben a szélesebb ír közszférában is forrósodik a hangulat. Az Ír Ápolók és Szülésznők Szervezetének (INMO) részvételével a szakszervezetek sztrájkra készülnek, miután az inflációt követő béremeléseket és a távmunka védelmét célzó előzetes tárgyalások kudarcba fulladtak a kormánnyal.
Németország: Szakszervezeti mozgósítás az egészségbiztosítási és ápolási reformtervezet ellenNémetországban a szakszervezetek tiltakoznak az egészségbiztosítási járulékmérték stabilizálásáról szóló törvény és a tartós ápolásra vonatkozó reformtervezet ellen. A Ver.di által szervezett tüntetéseken – amelyek a parlamenti vitákhoz és az Egészségügyi Miniszterek Konferenciájához kapcsolódtak – több mint 15 ezer munkavállaló vett részt országszerte. A szakszervezetek (köztük az orvosokat képviselő Marburger Bund) figyelmeztetnek, hogy a tervezett intézkedések, például az ápolási költségvetés korlátozása, valamint a kollektív szerződések révén kiharcolt béremelések teljes refinanszírozásának eltörlése, veszélyeztetik a munkahelyeket és az ellátás minőségét, egyúttal tovább súlyosbítják a szakemberhiányt. A Ver.di a kollektív szerződéses béremelések teljes finanszírozását, biztonságos létszámot és a kórházi költségvetés-csökkentések leállítását követeli.
Románia: Általános sztrájkra készülnek az egészségügyi dolgozókRomániában a SANITAS szakszervezet által képviselt egészségügyi dolgozók július 20-án kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak több mint 480 intézményben. A szakszervezet július 28-tól határozatlan idejű általános sztrájkot helyezett kilátásba, amennyiben a kormány nem hajlandó tárgyalni a bérekről és a munkakörülményekről. A konfliktus forrása a közalkalmazottak javadalmazásáról szóló, 2026. december 1-jén hatályba lépő törvénytervezet, amelyet a SANITAS szerint érdemi szakszervezeti egyeztetés nélkül készítettek elő, és amely további egyenlőtlenségeket teremtene az ágazatban.
A dolgozók követelik a megfelelő bérszorzók alkalmazását, a 15%-os műszakpótlék, valamint a hétvégi és ünnepnapi munkáért járó 100%-os pótlék megtartását, a veszélyességi pótlékok visszaállítását, és a szociális, illetve egészségügyi dolgozók bérének összehangolását. A szakszervezet rámutatott: a korábbi megvonások már eddig is csökkentették a dolgozók jövedelmét, tovább rontva a munkaerő megtartásának esélyeit a létszámhiányos állami egészségügyben.
Norvégia: Közvetítés a magánegészségügyi bérvitákbanNorvégiában a szakszervezetek (Fagforbundet és FO) megszakították a tárgyalásokat a magánegészségügyi, gondozási és jóléti szolgáltatásokban dolgozók kollektív szerződéseiről. A munkáltatók elutasították a munkavállalók reálbér-növekedésre vonatkozó követeléseit, holott a szakszervezetek szerint az ágazatban dolgozók jelentős része alulfizetett. A vita jelenleg közvetítő bevonásával folytatódik, azonban ha a mediáció sem hoz eredményt, hamarosan sztrájkok béníthatják meg a norvég ellátórendszer ezen szegmensét.
Dánia: A szakszervezeti szervezettség bérnövelő hatásaEgy friss, a dán Gazdasági Tanács által készített kutatás számokkal igazolta, amit a szakszervezetek régóta hangoztatnak: a magasabb szakszervezeti tagság emeli a béreket és a foglalkoztatást. A jelentés szerint a szakszervezeti szervezettség mindössze egy százalékpontos növekedése mintegy 0,7%-os órabér-növekedést eredményez a munkavállalók számára.
A kutatás különbséget tesz a kollektív szerződéseket tárgyaló szakszervezetek és az úgynevezett „sárga szakszervezetek" között, utóbbiak ugyanis nem kötnek kollektív szerződéseket és nem szerveznek sztrájkokat. A tanulmány rávilágít, hogy a magas szakszervezeti szervezettség megerősíti a munkavállalók részvételét a kollektív fellépésekben, és növeli a szakszervezetek nyomásgyakorló képességét a bértárgyalások során. A Gazdasági Tanács javasolja, hogy a jövőben csak a kollektív szerződést kötő, valódi szakszervezetek tagdíja legyen adóalapból levonható.
Forrás: EPSU Collective Bargaining Newsletter, 2026. No. 10.
Szervezetünk 2011-ben alakult annak érdekében, hogy pártoktól függetlenül képviselje az egészségügyben és a szociális területeken dolgozó munkavállalók érdekeit. Tevékenységünket kezdettől támogatta a Munkástanácsok Országos Szövetsége, mint országos konföderáció, amelynek most is tagja a Független Egészségügyi Szakszervezet.
Független Egészségügyi Szakszervezet
Cím: 1094 Budapest Viola u. 21.
Irodavezető: +36-70-320-6853
Elnök: +36-70-320-6855
Fax: +36-1-794-7026
E-mail: fesziroda@gmail.com
Facebook oldal: facebook.com/fesz.eu
Facebook zárt csoport: FESZ Tagság
