2026.06.12
A koronavírus-járvány utóhatásai és az egyre idősödő társadalom kettős demográfiai nyomása soha nem látott kihívások elé állítja az európai egészségügyi rendszereket. Az OECD és az Európai Bizottság 2024-es Health at a Glance jelentése alapján: az ápolók leterheltsége nem csökkent, a szakma drasztikusan öregszik.
Az elmúlt évtizedben Európa-szerte megfigyelhető, hogy a gyakorló orvosok munkaideje csökkent, míg az ápolók munkaórái stabilak maradtak, a női ápolóknál pedig még minimális növekedés is tapasztalható volt. Fontos megjegyezni, hogy az EU-ban az ápolók több mint 85%-a nő, és ez az arány évtizedek óta változatlan.
Átlagos heti munkaórák az EU-ban (2012 vs. 2022):
Azt ápolói óraszám növekedése, illetve stagnálása azért is aggasztó, mert egy 2021-es felmérés szerint az ápolók 61%-a számolt be rendkívül magas munkahelyi feszültségről (job strain), ami kétszerese(!) az átlagos foglalkozásoknál mért értéknek.
Idősödő munkaerő és kritikus utánpótlás-hiány
Az európai orvos- és ápolótársadalom rohamosan öregszik. Az EU-ban az orvosok több mint egyharmada (35%), míg az ápolók egynegyede (25%) 55 év feletti. Ez azt jelenti, hogy a következő években hatalmas nyugdíjba vonulási hullámra kell felkészülni.
Különösen riasztó az utánpótlás helyzete. A fiatalok körében egyre kevésbé vonzó az egészségügyi pálya. A 2022-es PISA felmérés adatai szerint az európai 15 évesek kevesebb mint 2 százaléka szeretne ápoló lenni, ami négyszer alacsonyabb, mint az orvosi pálya iránt érdeklődők aránya.
Az OECD jelentés vizsgálja, hogyan viszonyul egymáshoz az ezer lakosra jutó orvosok és ápolók száma az egyes tagállamokban. Az EU-s átlag jelenleg 4,2 gyakorló orvos és 8,4 ápoló minden ezer lakosra. A lenti ábra megdöbbentő különbségekre világít rá: míg az orvosok arányában több mint kétszeres, az ápolókéban több mint háromszoros a különbség a legrosszabbul és a legjobban teljesítő uniós országok között. Sárgával emeltük ki Magyarországot az ábrán.

Ábra: Az orvosok és ápolók száma a lakosságszámhoz viszonyítva az európai országokban több mint kétszeres, illetve háromszoros eltérést mutat. Forrás: Statlink, hivatkozza a Health at Glance 2024
A statisztikák alapján Európa egészségügyi rendszerei négy jól elkülöníthető modellre oszthatóak:
Az ábra alapján Magyarország azon kevés országok egyike, amely az EU-átlaghoz képest mind orvosokból, mind ápolókból hiánnyal küzd. A jelentés külön kiemeli, hogy a közép- és kelet-európai országok – amelyek a legalacsonyabb szakember-sűrűséggel rendelkeznek – egyben azok is, amelyek a legkevesebbet költik egészségügyre.
Számunkra ez az ábra a legnyomósabb érv: a magyar ápolóknak úgy kell helytállniuk a mindennapi betegellátásban, hogy közben sem az orvosi, sem az ápolói oldalról nincs meg az a támogató, átlagos létszám, ami Nyugat- vagy Észak-Európában természetes. Nyugat-Európában a kevesebb orvost a több ápoló kompenzálja, nálunk azonban a kevesebb orvos mellett az ápolók is vészesen kevesen vannak. Ez egyenes úton vezet a korábban már említett, extrém magas munkahelyi stresszhez és kiégéshez.