Módszertani segédlet munkahigiénés eljárásokhoz

2019.05.15

A magyarországi munkahigiéné célját és feladatait az egészségügyről szóló törvény (1997. évi CLIV. törvény

az egészségügyről) az alábbiak szerint jelöli meg:

A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése.

A munkahigiéné feladata, hogy

A munkakörnyezet, a technológia, a tevékenységhez alkalmazott anyagok, készítmények ismeretében meghatározza az egészségkárosító kockázatokat, azokat minőségileg és mennyiségileg jellemezze;

A kockázatot a mért értékeknek, adatoknak a határértékekkel, szabványokkal való összevetését követően határozza meg;

Kidolgozza a megelőzés stratégiáját;

Hatósági felügyeletet lásson el a munkahigiéné céljának megvalósítása érdekében.

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről rendelkezik

A munkáltató általános kötelezettségei

A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése feleljen meg az e rendeletben meghatározottaknak, továbbá a munkavédelemre vonatkozó egyéb szabályoknak, a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeknek.

A munkáltató a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok során a létesítmény, a munkahely és a technológia esetében munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontból egyaránt köteles azonosítani a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét,

Köteles felbecsülni a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.

Meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módját, a műszaki és egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.

A munkáltató felelős azért, hogy a munkahelynek minősülő épületek, építmények a használatuk jellegének megfelelő szerkezetűek és szilárdságúak legyenek;

Olyan villamos berendezéseket alkalmazzon, amelyek nem okoznak tűz- vagy robbanásveszélyt; a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védve legyenek a közvetlen vagy közvetett érintés okozta villamos baleseti veszélyekkel szemben; az anyagok és a védőberendezések a feszültségre, a munkavégzési körülményekre és a villamos berendezéseket használó munkavállalók szakképzettségére figyelemmel kerüljenek megválasztásra.

A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonómia és az ergonómiai szempontok munkaegészségügyi értelmezésével kapcsolatban a vonatkozó jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell eljárni.

A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkahelyeket, a munkaeszközöket, illetve a felszereléseket és berendezéseket a higiénés követelményeknek megfelelően rendszeresen takarítsák és tisztítsák.

A munkáltató köteles gondoskodni

A munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásáról, a munkavállalók biztonságára vagy egészségére veszélyt jelenthető hibák lehető legrövidebb időn belüli elhárításáról;

A veszélyek elhárítására, illetve jelzésére szolgáló biztonsági berendezések, eszközök rendszeres karbantartásáról, működésének ellenőrzéséről;

A mentés, illetve a menekülés céljára szolgáló eszközök könnyen hozzáférhető helyen és üzemképes állapotban tartásáról;

arról, hogy a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik előzetes tájékoztatást kapjanak a munkahelyre vonatkozó valamennyi tervezett munkavédelmi intézkedésről; arról, hogy a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi érdekképviseletekkel a munkavállalók egészségére és biztonságára kiható döntések előkészítése során tanácskozzanak;

Menekülési utak és vészkijáratok

 A menekülési utakat és a vészkijáratokat szabadon kell hagyni, azoknak a lehető legrövidebb úton a szabadba vagy valamely biztonságos területre kell vezetniük.

 A menekülési utakat és a vészkijáratokat úgy kell kialakítani, megjelölni, és olyan állapotban kell tartani, hogy azokon a munkavállalók gyorsan és biztonságosan el tudják hagyni a munkahelyeiket, illetve szükség esetén gyorsan kimenthetők legyenek.

 A vészkijáratok és a hozzájuk vezető útvonalak számát, méretét, illetve kialakításukat a munkahelyek igénybevételétől, felszereltségétől és méreteitől függően, az ott tartózkodó személyek legnagyobb létszámából kiindulva kell a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak alapján megtervezni.

Csak kifelé, a menekülés irányába nyitható vészkijáratok alkalmazhatók. A vészkijáratokat nem szabad úgy lezárni vagy rögzíteni, hogy azokat vészhelyzetben ne lehessen használni.

Toló- vagy forgóajtó vészkijárat céljára nem alkalmazható.

A vészkijárati útvonalakat és kijáratokat a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon kell jelzésekkel ellátni.

A vészkijárati ajtókat nem szabad kulcsra zárni. A vészkijárati útvonalakat és kijáratokat, valamint a hozzájuk vezető közlekedési útvonalakat és ajtókat szabadon kell hagyni, hogy azok bármikor akadálytalanul használhatók legyenek.

A vészkijárati útvonalakat és ajtókat olyan vészvilágítással kell ellátni, amely áramkimaradás esetén is működőképes és a szükséges megvilágítást biztosítja.

Tűzjelzés és tűzoltás

A munkahelyeket tűz oltására alkalmas készülékkel, illetve külön jogszabályok szerint tűzérzékelő, jelző- és riasztóberendezéssel, rendszerrel kell ellátni. Nem automatikus, egyszerűen használható tűzoltó készülékeket kell alkalmazni, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhetőek legyenek. A készülékek elhelyezésére a vonatkozó jogszabály szerinti jelzésekkel kell utalni.

 Munkahelyi hulladékkezelés

 A nem veszélyes (kommunális) hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve kell gyűjteni és tárolni.

 A munkahelyen keletkezett veszélyes hulladékot, külön a jogszabály előírásai szerint kell kezelni.

Zárt munkahelyek szellőztetése

Zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését. Ahol a munkahelyek légterét gázok, gőzök, aerosolok, porok szennyezhetik, ott a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket figyelembe kell venni.

Ahol a levegő szennyezettsége, illetve elhasználódása kizárólag emberi ott-tartózkodásból ered, személyenként legalább a rendelet 1. számú mellékletében előírt frisslevegő-térfogatáramot kell a helyiségbe betáplálni, vagy annak bejutását biztosítani.

Mesterséges szellőztetés esetén a szellőztetés módjának, jellegének, mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a helyiségben munkát végzők számát, a munkavállalók fizikai megterhelését, a tevékenység, technológia jellegét, a légszennyezettség mértékét, illetve az időegység alatt felszabaduló szennyezőanyag tömegét és a helyiség légtérfogatát.

Az elszívott levegő pótlására szolgáló levegőt a szennyezőanyag felszabadulási, illetve kibocsátási helye és a meteorológiai tényezők figyelembevételével, mérési dokumentumok alapján a környezet legtisztább pontjáról kell venni.

A szellőztetés céljára szolgáló túlnyomásos, kiegyenlített, depressziós szellőztetést biztosító műszaki rendszerek biztonsági berendezésnek minősülnek.

Helyiségek, terek hőmérséklete

A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.

Zárt munkahelyeken a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat figyelembe véve, kell biztosítani a megfelelő hőmérsékletet (klímatényezőt).

A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.

A 24 °C (K) EH érték feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá három hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit.

Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani.

A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni.

A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása

Letőség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást.

A munkaterületeket magukban foglaló helyiségek és átjárók világító berendezéseinek kialakítása és elhelyezése nem jelenthet baleseti veszélyt az ott dolgozókra.

Az olyan munkahelyeken, ahol a mesterséges világítás váratlan megszűnése veszélyeztetheti a munkavállalókat, automatikusan működésbe lépő, megfelelő erősségű biztonsági világítást kell biztosítani.

Az előírt névleges megvilágítási értékeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

A helyiségek padlózata, falai, mennyezete és tetőzete

A munkahelyeken csak rögzített és szilárd, csúszást gátló padlózat alkalmazható, amelyen nem lehetnek veszélyes kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők. Amennyiben a munka jellegéből adódóan folyadék kerülhet a helyiség padlózatára, gondoskodni kell az elvezetés lehetőségéről

Meg kell gátolni, hogy a nem megfelelő teherbírású tetőszerkezetre a munkavállalók kijussanak.

Az átlátszó vagy áttetsző falakat, különösen a teljesen üvegből készült elválasztó falakat a helyiségekben vagy a munkahelyek közelében, valamint a közlekedési útvonalak mellett feltűnően jelezni kell.

Ablakok és tetőablakok, ajtók

Az ablakokat, tetőablakokat és szellőzőket úgy kell kialakítani, hogy azokat a munkavállalók biztonságos módon tudják nyitni, zárni, illetve szükség szerint beállítani, vagy akaratlan elmozdulás ellen biztosítani. Azok kinyitott állapotban sem jelenthetnek veszélyt az ott dolgozókra.

Közlekedési útvonalak, veszélyes területek

A közlekedési útvonalakat úgy kell elhelyezni és méretezni, hogy a gyalogosok és a járművek részére könnyű, biztonságos és megfelelő hozzáférést tegyenek lehetővé úgy, hogy az ilyen közlekedési útvonalak közelében dolgozó munkavállalók ne kerülhessenek veszélyes helyzetbe.

A munkahelyeken a közlekedési utakat egyértelműen jelölni kell.

Helyiségek mérete és légtere, a szabad mozgás biztosítása a munkahelyeken

Valamennyi munkavállalónak a munkahelyén történő mozgásához legalább 2 m2 szabad területet kell biztosítani.

Pihenőhelyek, öltözőhelyiségek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek, elsősegélyhelyek

A rendelet részletesen tartalmazza az alcímben jelölt helyiségekre vonatkozó követelményeket

Munkahelyi zaj- és rezgések elleni védelem

A munkahelyi zaj- és rezgésterhelés a külön jogszabályokban megadott értékeket nem haladhatja meg.

A Munkahigiéne

Munkahigiéne

Feladatai:

A szervezetet érő kóroki tényezők, melyeket vizsgálni kell:

Kémiai kóroki tényezők: por, gázok, gőzök veszélyes anyagok/keverékek

Biológiai kóroki tényezők: Baktériumok, vírusok, gombák, paraziták élősködők stb.

A szervezetet érő kóroki tényezők, melyeket vizsgálni kell:

Ergonómiai tényezők: munkasebesség, munkaminőség, dolgozói elégedettség, munkabiztonság, kényelem.

Pszichoszociális kóroki tényezők: munkahely a családtól távol, több műszak, hierarchia, informálatlanság,

fejlesztés, tanulás, kommunikáció, alkohol, drog probléma.

Megterhelés, igénybevétel

Megterhelés: minden olyan hatás és ennek kapcsán a szervezetben lezajló minden olyan változás, mely a belső környezet állandóságának megszüntetésére törekszik. Tehát a szervezetet érő hatásokra bekövetkező belső környezeti változások összessége.

Igénybevétel: az összes megterhelés és a szervezet válaszának hatásai közötti interakció.  Általánosságban úgy fogalmazhatunk, hogy az igénybevételt optimális vagy az optimális közeli szinten kell tartanunk.

Ionizáló sugárzás (RTG, CT, MRI)

Az atomenergiáról szóló törvény és végrehajtási rendeletnek megfelelés (A sugárvédelemmel kapcsolatos főbb jogszabályok: 1996.évi CXVI. törvény az atomenergiáról, a 16/2000.(VI.8) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996 évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról és a 487/2015 (XII.30) Kormány rendelet)

Engedélyek megléte
Védelem
Műszaki
Expozíciós idő csökkentése
Személyi doziméter

Nem ionizáló sugárzás

22/2010(V.7.) EüM rendelet a munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről,

MÓDSZERTANI LEVÉL a 22/2010. (V.7.) EüM rendeletben előírt munkáltatói kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez munkahelyeken

Hatásai:

Szem
Bőr
Immunrendszer
Fényérzékenyítő hatású gyógyszerek

Kémiai kóroki tényezők

Gázok gőzök, gyógyszerek, folyamatok során keletkező közti termékek stb.

Veszélyjelzések

A foglalkozási eredetű rákkeltőket a WHO rákkutató ügynöksége, az IARC három kategóriába sorolja. Az 1. kategóriába a bizonyítottan human rákkeltők, a 2A kategóriába az emberben valószínűleg rákkeltők, a 2B kategóriába a feltételezetten rákkeltő anyagok tartoznak. Az IARC munkavédelmi szempontból a 2A és 2B kategóriás kóroki tényezőket is humán rákkeltőként javasolja kezelni. A hatályos magyar jogszabályban közzétett munkahelyi határérték táblázatban 51 rákkeltő hatású anyag szerepel.

Biológia kóroki tényezők

Baktériumok, vírusok, gombák stb.

A biológiai tényezők a fertőzés kockázatának szintjétől függően négy csoportba sorolhatók:

1. csoport: az a biológiai tényező, amely nem képes emberi megbetegedést okozni,

2. csoport: az a biológiai tényező, amely képes emberi megbetegedést okozni, ezért veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, de elterjedése az emberi közösségben nem valószínű, az általa kiváltott betegség többnyire eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos,

3. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést képes okozni, ezért komoly veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, szétterjedésének kockázata az emberi közösségben fennállhat, de általában eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos,

4. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést okoz, ezért komoly veszélyt jelent a munkavállaló számára, az emberi közösségben való szétterjedésének nagy a kockázata, általában nem előzhető meg, vagy nem kezelhető hatásosan.

A védőoltást a munkavállaló számára a munkáltatónak térítésmentesen kell biztosítani. A 61/1999 (XII.1) EüM rendelet és 18/1998 NM rendelet szabályozza a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelmét.

Oltások jelentősége

EMMI módszertani levele a 2019. évi védőoltásokról I

Ergonómiai kóroki tényezők:

Részei:

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet az egészségi alkalmasság megállapítására vonatkozóan háromféle orvosi vizsgálatról rendelkezik, úgymint:

  1. a foglalkoztathatósági szakvéleményről,
  2. a munkaköri alkalmassági vizsgálatról, valamint a
  3. személyi higiénés alkalmassági vizsgálatról.

Az egyes vizsgálatok tekintetében az egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végzők, illetve foglalkoztatók tekintetében a jogszabály a következőket írja elő:

Az egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálatáról a 2003 évi LXXXIV. Törvény és a 40/2004. (IV.26) ESzCsM rendelet rendelkezik. A rendelet célja a betegellátás és az egészségügyi dolgozó biztonsága érdekében annak biztosítása, hogy az egészségügyi dolgozó csak olyan egészségügyi tevékenységet végezzen, amellyel nem veszélyezteti sem saját, sem az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő egészségét vagy testi épségét.  A törvény alapján nem csak a szervezett munkavégzés körében dolgozó, hanem az egyéni vállalkozó egészségügyi tevékenységet folytatók is kötelesek munkaköri alkalmassági vizsgálaton részt venni.

Foglalkoztathatósági vizsgálat, szakvélemény

Egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka vagy alkalmi munka esetén a foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése   

-    a fiatalkorú és idősödő munkavállaló,

-    a terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák

kivételével nem kötelező feltétele a foglalkoztatásnak. A foglalkoztathatósági vizsgálat és ennek alapján a foglalkoztathatóság szakvéleményezésének mellőzése esetén a munkáltató saját belátása szerint dönt a munkavállaló foglalkoztatásáról, és az ezzel járó teljes felelősséget viseli.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat

Fenti szabálytól eltérően a jogszabályban (pl. 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM r., 26/2000. (IX. 30.) EüM r., 12/2006. (III. 23.) EüM r., 22/2005. (VI. 24.) EüM r., 66/2005. (XII. 22.) EüM r.), meghatározott egészségkárosító kockázatok (pl. veszélyes, rákkeltő anyagok, zaj, rezgés) közötti munkavégzésre-,

A vonatkozó jogszabályi előírások alapján előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni, amely a foglalkoztatás feltétele.

Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat

Egyes járványügyi érdekből kiemelt munkakörök, tevékenységek esetén az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is szükséges a foglalkoztatás előtt személyi higiénés alkalmassági vizsgálat. Ezek a tevékenységek a következők:

Egészségügyi intézményekben az újszülöttek, koraszülöttek, csecsemő- és gyermek és felnőttbetegek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör

Minden nap meg kell győződni arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van-e?

Az 1993. évi XCIII. Tv 60. § (1) bekezdése alapján a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát.

Ezzel összhangban - munkáltatói nézőpontból - szabályozza a kérdést a 2010. évi LXXV. törvény. Ennek értelmében (6.§) a munkavégzés megkezdése előtt - minden nap - a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van.

 A foglalkoztathatósági vizsgálat elvégzése kötelező

A foglalkoztathatósági szakvélemény kiadására irányuló orvosi vizsgálatot mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló kezdeményezheti.  A szakvélemény - az érvényességi időn belül - több munkáltatónál is felhasználható.

A szakvélemény a kiállításától számított 1 évig érvényes.

Az egészségügyi munkakör járványügyi szempontból a kiemelt tevékenységek közé tartozik. Ebben az esetben az un. személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatát el kell végezni.

Egyéb rendelkezések jogszabályok:

Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzéséről, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezeléséről az 51/2013.(VII.15) EMMI rendelet rendelkezik.

Ennek a rendeletnek megfelelően az egészségügyi szolgáltató az éles vagy hegyes eszközök kiválasztásakor, ezt követően a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló rendeletben előírt gyakorisággal értékeli a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő kockázatokat. A kockázatértékelésnek figyelembe kell vennie az adott egészségügyi szolgáltatónál alkalmazott technológiát, az expozíció meghatározását, az expozíció jellegét, mértékét, tartalmát, a munkaszervezést, a munkakörülményeket, a képesítések szintjét, a munkához kapcsolódó Pszichoszociális tényezőket, valamint a munkakörnyezethez kapcsolódó tényezők hatásait.

Rendeleti előírás, hogy „a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról” szóló 49/2015 (XI. 6.) EMMI rendeletben (továbbiakban rendelet) rögzített fő szabályoknak, előírásoknak megfelelő intézkedések gyakorlati megvalósítása a munkahelyeken rendben megtörténjék.  A Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI.6.) EMMI rendelet előírásai 2016. február 4-től hatályosak.

Hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás

A jogszabály: az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet

Képernyő előtti munkavégzés

Vonatkozó jogszabály: a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet

Kockázatértékelést alábbi szempontok figyelembevételével kell végezni:

 1. A munkáltató a kockázatértékelés során vizsgálta- e az alábbi tényezők előfordulásának lehetőségét: - látásromlást előidéző tényezők, - pszichés (mentális) megterhelés, - fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

 2. Megfelelő munkáltatói intézkedés megtörtént-e - a munkaközi szünetek biztosítása végett, - a maximálisan napi 6 órás képernyős munka betartatása végett.

 3. A munkáltató a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben előírtakat is figyelembe véve] a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosánál kezdeményezte-e a munkavállalók szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, majd ezt követően kétévenként, illetve, ha a munkavállalónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.

 4. A képernyős munkahely(ek) kialakítása teljeskörűen megfelel-e a követelményeknek (például: képernyők és billentyűk, munkaasztalok és munkafelületek, munkaszékek, térkövetelmények, megvilágítás, tükrözés és fényvisszaverődés, zaj, klíma).

Infekciókontroll egészségügyi intézményekben

A 20/2009 (VI.18) Eü M rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről előírja az egészségügyi szolgáltatóknál működtetett infekciókontroll menetét, felelőseiket, az Antibiotikum Bizottságok működését.  Az infekciókontroll része a surveillance-tevékenység (olyan folyamatosan működő információs rendszer, amely standardizált definíciók és módszertan alapján validált kritériumok szerinti adatgyűjtést, elemzést, értelmezést, visszacsatolást és intervenciót tesz lehetővé. A surveillance tevékenység vonatkozik az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekre, a kórokozók azonosítására, az antibiotikum-rezisztenciára, az antibiotikumok felhasználási szokásaira. Preventív tevékenység, mely kötelező az egészségügyi szolgáltatók részére.

Fertőző betegségek, járványok

A fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet tárgyalja a fertőző betegségek és járványok esetén teendőket.

Egyéni védőeszközök

Erre vonatkozó szabályozásokat a 65/1999.(XII.22) EüM rendelet; a 17/2008. (XII.3) és 18/2008. (XII.3) SZMM rendelet tartalmazzák.

Fenti rendeletek értelmében védőeszköz minden olyan eszköz, vagy segédeszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, ill. technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Az Európai Unióban csak megfelelő típustanúsítvánnyal rendelkező eszköz minősül védőeszköznek.

Munkabalesetek

Az 5/1993 (XII.26) MÜM rendelet szabályozza a munkabalesetekkel kapcsolatos bejelentéseket, kivizsgálásokat és nyilvántartást 

Törvények, rendeletek

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

27/1995. (VII.25) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szabályozásról

27/1996. (VIII.28) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

18/1998. (VI.3) NM rendelet a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

25/1998. (XII.27) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről

50/1999. (XI.3) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

61/1999 (XII.1) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről

65/1999. (XII.22) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

26/2000. (IX.30) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről

2000. évi LXI. törvény a munkavállalók ionizáló sugárzás elleni védelméről

16/2000. (VI.8) rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

25/2000. (IX. 30.) EüM - SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról

26/2000. EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről

8/2002. (III.12) EüM rendelet az egészségügyi ágazat radiológiai mérő és adatszolgáltató hálózata felépítéséről és működéséről

12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelet

az egészségügyi szolgáltatónál képződő hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről

3/2002.(II.8) SzCSM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

2003. évi LXXXIV. Törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről

40/2004. (IV.26) ESzCSM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről

2005. évi XCVIII. törvény az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról

16/2006.(III. 27.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről

18/2008. (XII.3) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

20/2009.(VI.18) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről

51/2013. (VII.15) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről

49/2015.(XI.6) EMMI rendelet a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, ill. létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról

Módszertani levelek, protokollok, szakmai irányelvek

Módszertani levél a tetvesség elleni védekezésről (Epinfo 19. évfolyam 2. különszám)

Módszertani levél a legionárius betegségről és megelőzéséről (Epinfo 23. évfolyam, 3. különszám, 2016. augusztus 25.)

Szakmai irányelv az oltást követő nemkívánatos események felügyeletéről

a védőoltással kapcsolatba kerülő (védőoltásokat szervező, végző, felügyelő) területi egészségügyi dolgozók számára

Módszertani levél: Az egészségügyi intézményekben előforduló Calicivírus-járványok sajátosságairól, megelőzésükről/felszámolásukhoz szükséges intézkedésekről

Módszertani levél a kullancsok elleni védekezésről (Epinfo 16. évfolyam 3. különszám)

OKI Módszertani levele Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékelésé

Módszertani levél a betegellátás során a vérrel váladékokkal terjedő vírusfertőzések megelőzéséről.

Módszertani levél a Methicillin/Oxacillin reziztens Staphyllococcus Aureus (MRSA)

fertőzések megelőzésére

EPINFO 21. évfolyam 37. szám (2014. szeptember 19): Az egészségügyi dolgozók egészségvédelme

EPINFO 21. évfolyam 44. szám (2014. november 7): A scabiosis aktuális kérdései

ANTSZ - Fertőtlenítőszer adatbázis


« Ugrás az összes hírhez