Érdekvédelem
Kedves Kollégák!
Közismert, hogy a FESZ honlapjára, a FESZ Facebook oldalára és a feszjogvedelem@gmail.hu címekre fordulhattok munkajogi kérdésekkel, panaszokkal, amelyekre a FESZ elnöke, dr. Soós Adrianna vagy jogászunk Rózsáné dr. Lupkovics Mariann válaszol.
Többször előfordul, hogy fáradságos munkával leszkennelt, vagy lemásolt iratokat, bizonyítvány-, oklevél-másolatokat küldtök, de a legfontosabb iratot, a munkaszerződéseteket külön kell kérni, pedig enélkül nem tudunk jogszerű választ adni (pl. a besorolásokról szóló panaszok esetében a munkaszerződésben rögzített fokozat, illetve a munkaszerződés többi adata is rendkívül fontos jogi tény).
Azt is többször tapasztaltuk, hogy a beküldött dokumentumokból nem derül ki semmi, nem lehet okot találni a munkáltató és szakszervezeti tagunk álláspontja közötti eltérésre, mert kollégánk nem kérdezte meg a munkáltatótól (vagy a bérosztályon, a HR-en, a személyzeti osztályon stb.), a döntés okát (pl. hogy nem tévedés történt, hanem a 2021. március 1-jétől hatályos szabályok szerint valamely munkaviszonyt már nem lehet beszámítani az egészségügyi szolgálati jogviszonyba.)
Ezek miatt arra kérjük a hozzánk kérdéssel, panasszal fordulóktól, hogy munkaszerződésüket mindig küldjék meg, és mindig kérdezzék meg, hogy miért döntött úgy a munkáltató, ahogy döntött. Persze, ha nincs válasz, akkor azt megkifogásoljuk a munkáltató vezetőjénél.
És még egy: kérdésekre, panaszra választ csak azon kollégáknak tudunk adni, akik legalább három hónapja a FESZ tagjai, és eleget tettek tagdíjfizetési kötelezettségüknek.
Budapest, 2022. október 21.
Rajtatok múlik mit érhettek el a jövőben!
Kedves Munkatársaink!
Legfőbb feladatunknak a Ti érdekeiteknek a védelmét tartjuk, hogy tisztességes jövedelemhez jussatok, és emberhez méltó munkakörülmények közt, felelősséggel végezhessétek munkátokat!
Az érdekvédelem menüpont alatt azokról a lépésekről tudósítunk Benneteket, amelyeket kifejezetten e cél érdekében teszünk, tettünk. Láthatjátok azokat a leveleket, amit a minisztériumoknak, kormánynak írunk, ha országos változásokat akarunk, beszámolunk a sajtón keresztül történő lépéseinkről, és mindazokról a nyomás gyakorlási módszerekről, amelyek ahhoz kellenek, hogy megtörténjenek a szükséges változások a kormányzati intézkedésekben és a konkrét munkahelyeken.
A napokban többen megkaptátok a szeptemberi bérkiegészítéseket, a beígért bértáblának megfelelően. Bár sokan azok közül, akik részesültek emelésben sem felhőtlenül tudnak ennek örülni a mértékek és az arányok miatt, azonban még rosszabb azoknak, akik egyáltalán nem részesültek ebben. Az ő érdekükben további lépéseket teszünk, és nem nyugszunk bele, ebbe az aránytalan elosztásba. Azok az érdekképviseletek, akik ott voltak, nem tudom hogyan hagyhatták ezt!
A szakszervezet ereje a tagság létszámán múlik!
Ahhoz, hogy egy szervezet részese legyen az országos ágazati, vagy szakágazati, vagy a munkáltatói egyeztetéseknek az ott dolgozók legalább 10%-ának az adott szervezet tagjának kell lennie. E nélkül legfeljebb javaslatokat tehet, más akciókat indíthat, de nem vonják be a párbeszédbe.
Ezért kérek mindenkit, csatlakozzon hozzánk, hogy a következő időszakban erősebbek és megkerülhetetlenek legyünk a bérekről, a munkafeltételekről szóló tárgyalásoknál! Ahhoz hogy segíthessünk nektek, ti is segítsetek nekünk hogy elegen legyünk ahhoz, hogy kötelező legyen minket a FESZ-t bevonni a tárgyalásokba.
Úgyhogy rajtatok múlik mit érhettek el a jövőben, melyhez összefogás, és erős szakszervezet kell. A FESZ-be jelentkezhettek egyszerűen a Tagfelvétel menüpontban lévő regisztrációs űrlap kitöltésével.
Ezt a közszférában kialakult bérezési rangsor kiválóan mutatja, az egészségügyi és szociális szférában ahol alacsony a szakszervezeti tagság a legalacsonyabbak a bérek, a szociális terület az utolsó, az egészségügy az utolsó előtti. A pedagógusok, ahol erős szakszervezetek vannak, és a dolgozók nagy része csatlakozott hozzájuk, bérezés tekintetében lényegesen megelőzi az egészségügyi és szociális szférát.
A felhívás vonatkozik az alapellátásban, a műszaki-gazdasági területeken dolgozókra, mindazokra, akik éhbérért húzzák az igát, azért hogy a gépek, eszközök, infrastruktúra gyógyításra kész állapotban legyen, hogy akik gyógyító munkát végeznek megkapják a bérüket, az iskolai orvosokra, fogorvosokra és őket segítő asszisztensekre, fogorvosi asszisztensekre, védőnőkre akik ugyanolyan fontos láncszemei a gyógyításnak, mint azok akik most részesültek az emelésből. De gondolunk itt azokra a munkatársakra is, akik a szociális ágazatban végzik nap mint nap embert próbáló munkájukat az ápolást, gondozást, és gyakran a gyógyító munkát. Akik most többet vihetnek haza, - a kórházakban, rendelőintézetekben, a mentésben vagy a vérellátásban dolgozó orvosok, szakdolgozók - az ő érdekük is további képviseletre szorul, mivel egyelőre csak bérkiegészítésről beszélhetünk, és nem alapbéremelésről. E mellett olyan torz bérarányok is jöttek létre sok esetben az új intézkedéssel, hogy az azonos feladatokat ellátók között 30-50%-os bérkülönbségek is kialakulhatnak, ami a munkahelyi csapatmunkát és a gyógyítást is aláássa. Sokan hihetik azt, hogy a szakszervezet azokért is fellép, akik nem tagok, de senki nem várhatja el, hogy azok, akik vállalják a szervezethez tartozást, azok kaparják ki a gesztenyét azoknak is, akik semmit sem akarnak tenni magukért, vagy másokért. A szakszervezetek néhány fővel a hátuk mögött sem a munkahelyeken, sem az országos politikában nem tudnak olyan eredményeket elérni, mint akkor, ha sokan állnak mögöttük. Gyakori hivatkozás, hogy fél a dolgozó, hogy hátránya lehet a tagságból, ami azért nem fogadható el, mert a munkáltatónak egyáltalán nem kell tudnia ki a tag és ki nem, a tagdíj egyénileg is fizethető. Másrészt pont a tagok vannak sokkal kevésbé kiszolgáltatva, mert a szakszervezet hatásosabban tud fellépni az érdekükben, mint ők saját maguk. Már a mostani bérintézkedésből méltatlanul kimaradt kollégák közül is jó néhány számára tudtunk a munkáltatónál eredményes intézkedést tenni, hogy megkapják ők is a bérfejlesztést, amit saját maguk nem tudtak elérni.
