2026.10.02
A rendezvény nyitónapján dr. Soós Adrianna, a FESZ elnöke tartott beszámolót az egészségügyért felelős tárcával és az új egészségügyi miniszterrel folytatott bérfejlesztési egyeztetésekről, valamint az érdekképviselet előtt álló legfontosabb stratégiai feladatokról.
A tárgyalások során az egészségügyi és az egészségügyi érdekvédelem legégetőbb kérdéseit tekintették át a döntéshozókkal.
Az elnök asszony kiemelte: tekintettel az átlagosnál lényegesen nehezebb munkakörülményekre, és nagy felelősséggel járó munkakörökre az ápolói béreket az átlagbért meghaladó szinten kell megállapítani. Nyomatékosította azt az elvet is, hogy amennyiben más szektorokban az inflációt meghaladó bérnövekedés valósul meg, úgy az egészségügyi dolgozók esetében is követni kell az infláció feletti bérrendezést.
Az elnöki beszámoló rámutatott arra, hogy a készülő jogszabály-módosítások során komplex szemléletű bérrendezésre van szükség:
A szakemberhiány és a generációváltás kihívásaira reagálva Soós Adrianna hangsúlyozta, hogy a fiatal egészségügyi dolgozók pályára lépését és megtartását célzott intézkedéseket kell hozni. Ennek egyik fontos eleme, hogy a létrejöjjön egy mentorálási rendszer, amely rendszerszerűen és szervezetten beépül az egészségügyi intézmények mindennapi működésébe.
Előadásában elnök asszony kiemelt figyelmet fordított a munkaidő-szabályok és a bérezés szoros összefüggéseire:
A tárgyalások egyik eredményeként értékelte Soós Adrianna, hogy az egészségügyi intézményi vezetők kinevezése során figyelembe fogják venni a szakszervezet értékelését is. A jövőben fontos döntési szempont lesz, hogy a leendő vezető milyen kapcsolatot ápol a munkavállalókkal, és mennyire korrekt a dolgozókkal.
Dr. Gergely Katalin, a FESZ jogtanácsosa és alelnöke a szakszervezeti jogokról és a tisztségviselők munkahelyi lehetőségeiről tartott előadást. Részletezte a szakszervezeti jogosítványokat, a taglétszám érdekérvényesítő szerepét, valamint a kollektív szerződések jövőbeli lehetőségét, amely egy esetleges törvénymódosítás esetén még inkább felértékelheti a szakszervezet jelenlétét.
Másik előadásában az egészségügyi szolgálati munkaszerződések jogszabályi hátterét és kötelező tartalmi elemeit mutatta be. A résztvevők részletesen átbeszélték a munkaköri leírások jelentőségét, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályait és a helyettesítési díjra való jogosultságot. Megtörtént munkáltatói intézkedéseket, vitatható eseteket hoztak be és elemeztek a jelenlevők az előadóval közösen.
A rendezvény harmadik témája a szakszervezeti szervezőmunka és a tagszervezés (organising) volt, amelyről Tóth-Baranyi Zsolt tartott előadást. A bemutatott tagszervezési útmutató az Európai Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (EPSU) nemzetközi módszertanára épült.
Tóth-Baranyi Zsolt rámutatott, hogy Magyarországon a szakszervezeti szervezettség jelentősen elmarad az észak- és nyugat-európai arányoktól. Emiatt elengedhetetlen a szolgáltató modell (egyéni jogsegély, segítségnyújtás) ötvözése a szervező modellel, amely az aktív munkahelyi közösségépítésre és a közös cselekvésre helyezi a hangsúlyt.
Tóth-Baranyi Zsolt előadása során részletesen ismertette a tagszervezési folyamat kilenc fő lépését:
Az előadás bemutatta a Szegeden elért négyéves közös munka konkrét eredményeit is: a pótlékemeléseket, a túlmunka-korrekciót, a műszakátadás munkaidőként való elszámolását, a besorolási hibák kijavítását, új dolgozók beszervezését a helyi alapszervezetbe.
A rendezvény második napján (szeptember 15-én) a jelenlévő koordinátorok számoltak be a saját intézményeikben tapasztalt helyi problémákról. A megbeszélés során a bérkérdésen túlmutató nehézségeket – például a létszámhiányt, a túlterheltséget és a munkakörülmények hiányosságait – értékelték. A program összefoglalással és a jövőbeli teendők meghatározásával zárult Dr. Soós Adrianna vezetésével.